Harminckét éves fogságából szabadítottak ki egy magyar honvédszobrot a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum udvarán.
A szobrot 1977-ben egy Ceausescu-látogatást megelőzően takaríttatta el a múzeum akkori vezetője. "Székely Zoltán igazgató úr magához hivatott, és azt mondta: tüntesse el ezt a szobrot" - idézte fel a történteket Fekete Lajos, a múzeum nyugalmazás előtt álló alkalmazottja, aki 32 évvel ezelőtt gépkocsivezetőként dolgozott az intézményben.Elmondta, hogy nem akarta széttörni a szobrot, hanem gödröt ásott az udvaron, és abban temette el. "Azóta minden halottak napján gyertyát gyújtottam az emlékére, de nem az igazi helyen, hanem távolabb tőle, nehogy eláruljam, hol nyugszik az a honvéd" - közölte.
A talapzattal együtt hat méter magas, terméskőből készült magyar honvédemlékművet egy szentivánlaborfalvi malomtulajdonos, Pál Ferenc - maga is volt baka - 1942-ben a háromszéki Rétyi Nyír bejáratánál állíttatta. Eredetileg egy zarándokházat is készült ott építtetni, de a háborús évek áthúzták számításait.
A szobrot 1945-ben a "felszabadító" seregek csonkították meg - a golyónyomok ma is látszanak rajta -, a fejetlen honvédet egy évvel később pedig a rétyiek menekítették a Székely Nemzeti Múzeumba. Ott a cinteremben állt 1977-ig, amikor a diktátor és kísérete elől igyekeztek eltüntetni.
A most előásott szobrot megtisztították, és a múzeum udvarán állították fel. Vargha Mihály igazgató, szobrász mindenkit biztosított arról, hogy rövidesen restaurálják az alkotást.