Az 1950-es évek legjellegzetesebb plakátjaiból nyílik kiállítás pénteken a ceglédi Kossuth Múzeumban, az 50 alkotás egy helyi magángyűjtő anyagából ad válogatást a sokat vitatott korról.

Reznák Erzsébet, a múzeum igazgatója elmondta, hogy a plakátok a szocreál stílus jegyeit hordozva jól tükrözik az évtized sajátos hangulatát, egyszerre kedélyesek és ijesztőek is, több közülük burkolt fenyegetést tartalmaz. Egy részük a mindennapokra ad életviteli tanácsokat, ilyen például a "Sportolj!" feliratú plakát vagy a "Tanulj oroszul!" buzdító alkotás, amelyen egy munkásember ír az iskolai táblára cirill betűket. Más részük a mai politikai marketing elemeit hordozza. Közéjük tartozik egyebek mellett a "Légy a béketábor egészséges, erős harcosa!", az "Éljen Május 1!" a "Szavazz a népfrontra!" és a "Jegyezz békekölcsönt!" feliratú plakát.

A neves művészek, mint Ék Sándor, Pedesco Anna és Pál György keze alól kikerült plakátok közül néhány a tej és gabona beszolgáltatására nógatja a szemlélőt. Ide sorolható az "Előre a szocialista mezőgazdaságért!" feliratú alkotás.

Általános jellemzői ezen plakátoknak a gyermekded boldogság, a derű, a jövőbe vetett bizakodás hangulata. Ennek egyik magyarázata lehet az igazgató szerint, hogy a háború borzalmait megélt emberek az újjáépítés évei után is több vidámságra vágytak, amelyet a művészek igyekeztek kifejezésre juttatni. Ugyancsak érdekes lehet, hogy a diktatúra éveiben az idő haladtával a plakátokon fokozatosan veszítenek hangsúlyukból a nemzeti színek és mindinkább a vörös különböző árnyalatai dominálnak.

A mai embernek szembeötlő lehet, hogy az 1950-es években a kereskedelmi reklámok milyen szerény mértékben voltak jelen a plakátokon. Csupán az Állami Áruházban vásárlásra ösztökélő és a totózásra, lottózásra csábító rajzok szerepeltek, mivel ezekben az években a piaci verseny nem illett a szocialista ideológiába. Több plakát viszont az olvasásra, művelődésre buzdította az embereket, ezek közül is több szerepel az időutazásra hívogató bemutatón.

A plakátkiállítás február végéig tekinthető meg a Ceglédi Kossuth Múzeumban.


Forrás: MTI