Míg a legismertebb európai filmfesztiválok, Cannes, Velence, Berlin, Karlovy Vary vagy Locarno az amerikai filmektől a tajvani alkotásokig globalizált programot kínálnak, a most induló Les Arcs Európai Filmfesztivál kizárólag európai filmeket mutat be, ezért is nagyon jó kezdeményezés - mondta Szabó István, a hivatalos versenyprogram zsűrielnöke szerdán az MTI-nek.
"Nagyon jó lenne, ha a Les Arcs Európai Filmfesztivál felnőne, naggyá válna ésdivatot teremtene" - fogalmazott a rendező.
A francia Alpok síparadicsomában december 5. és 12. között Magyarország a díszvendége az első európai seregszemlének, ahol a hivatalos versenyprogram 12 alkotásán kívül 12 magyar kortárs filmet és azok alkotóit is megismerheti a síelés mellett mozizni is vágyó fesztiválközönség.
Az Oscar-díjas rendező az MTI kérdésére elmondta: azért vállalta el a zsűrielnökséget, mert szereti látni, miként kommunikálnak a fiatal rendezők filmjeikben a saját közönségükkel önmagukról és a világról. Ez azért fontos Szabó szerint, mert pályája elején ő is elsősorban a saját generációját próbálta megszólítani filmjeivel, hiszen annak a nyelvét beszélte.
Fontos kérdésnek nevezte, hogy egy új filmes generációnak van-e saját nyelve. Az alapproblémát ugyanakkor abban látja, hogy ezen a nyelven akarnak-e valamit a rendezők elmondani, van-e közölnivalójuk, vagy csak azért beszélnek, mert jól esik.
"Amikor a mese szól valamiről, akkor ez a nyelv működik, de amikor semmi másról nincs szó, csak arról, hogy filmet csináljunk, akkor ez üressé válik" - jegyezte meg.
Szabó István meghatározása szerint kétféle filmrendező létezik: az egyik azért mond el egy történetet, mert mindenképpen filmet akar csinálni, a másik viszont azért csinál filmet, mert valami fontosat el akar mondani. Ez utóbbihoz tartozók lesznek eredményesek, ha azt úgy tudják elmondani, hogy a néző megért vagy megérez belőle valamit. "Minden azon múlik, miről beszélek, kinek beszélek és hogyan mondom" - hangsúlyozta Szabó.
A Les Arcs Európai Filmfesztivál azért is fontos esemény a rendező számára, mert míg néhány évvel ezelőtt rendszeresen lehetett látni a magyar mozikban jó európai filmeket, mára viszont néhány francia film kivételével az orosz, cseh, lengyel, német vagy norvég filmeket a globalizált filmművészet kiszorította a magyar filmforgalmazásból.
A hattagú nemzetközi zsűri elnöke szólt arról, hogy a fesztivál versenyprogramjába 12 országból beválogatott 12 film többsége a magányról, az egyedüllétről, az attól való szabadulási vágyról szól. Az alkotások egy része ezt a témát képileg is sugallja (például az Észak című norvég versenyfilm, amelyben a havas tájban még a házak is kilométerekre vannak egymástól), és van olyan, amelyik a társadalom elleni magányos harcként mutatja be ezt az vágyat (ilyen a börtönben játszódó spanyol 211-es cella című alkotás).
Les Arcs-ban pénteken lesz az eredményhirdetés, az Európai Filmakadémia (EFA) pedig szombaton a németországi Bochumban jelenti be az Európai Filmdíjak idei díjazottjait. Az EFA igazgatótanácsában helyet foglaló Szabó István szerint az idei válogatásában szereplő filmek "nem olyan eredetiek és egy-két film kivételével nem olyan jók, mint általában az európai filmek lenni szoktak".
A legjobb európai film díjának jelöltjei közül az egyik legesélyesebb a Cannes-ban idén Arany Pálmát nyert A fehér szalag című filmdráma, Michael Haneke rendezésében. A francia Jacques Audiard börtönthrillerét, a cannes-i zsűri nagydíját elnyert A prófétát hat kategóriában jelölte az EFA, és versenyben van a szintén Cannes-ban bemutatott brit Fish Tank című kamaszdráma, az Engedj be! című Torontóban díjazott svéd dráma, A felolvasó, amely Oscar-díjat hozott Kate Winsletnek, valamint a nyolc Oscarral kitüntetett Gettó milliomos.
Szabó István úgy látja, érezhető törekvés arra, hogy az amerikai filmeket szerető közönségnek is tetsszenek az európai filmek, ami formai és dramaturgiai jegyekben egyaránt jelentkezik.
"Elbizonytalanodott az európai filmművészet" - hangsúlyozta a rendező. Nem elhanyagolhatónak nevezte az a gazdasági okot sem, hogy manapság nincs pénz filmekre, és szinte minden európai országban csökken a kultúrára fordított állami támogatás. A filmrendező szerint félő, hogy a pénzelvonások miatt a kultúra hiánya politikai erővé válhat Európában, és ez növelheti a sovinizmust és a demagógiát.
Forrás: MTI