A jelenlegi gyakorlathoz képest nagy változás lenne, ha elfogadnák a világörökségi törvényt, mert a magyar államtól jelenleg nem kapnak segítséget az érintett helyszínek - mondta Szabó Csaba, Hollókő polgármestere.
Hollókő polgármestere évek óta sérelmezi, hogy világörökségi helyszínként nem kapnak állami segítséget, ugyanúgy a normatív állami támogatásból gazdálkodnak, mint azok a települések, amelyek nem viselik a címet. Az évi 80-90 millió forintos költségvetésű hollókői önkormányzatnak gondot okoz a pályázati önrész biztosítása és a pályázatokon sem indulnak előnyösebb feltételekkel - tette hozzá.
Szabó Csaba elmondta: szükség van az óvoda, iskola fenntartására, hogy a falunak legyen jövője, ez évi 10 millió forint. Évi 30 millió forint ahhoz kellene, hogy legalább egy házat megvegyenek a faluban, amelyet fiataloknak adnak bérbe ugyancsak azért, hogy ne néptelenedjen el Hollókő. Szakmai segítségre is szükségük lenne, így például jó lenne, ha az építészt nem a falunak kellene megfizetnie.
A polgármester ugyanakkor a világörökségi cím pozitívumai között említette, hogy jelentősen növeli az idegenforgalmat, mert évi 80-100 ezer turista e nélkül nem keresné fel a falut. Ez bevételt jelent az önkormányzatnak és a vállalkozóknak, a fiatalok pedig látnak már fantáziát a faluban.
Nyolc magyar világörökségi helyszín került fel eddig az UNESCO listájára, a további helyszínek: Budapest Duna-part látképe és a budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete, Hollókő ófaluja és táji környezete, az Aggteleki Karszt- és a Szlovák-karszt barlangjai, a Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő-tó és a tokaji történelmi borvidék. Hollókő 1987-ben nyerte el a címet.
Forrás: MTI
