Két nap kihagyással egész héten át árvereztek a Nagyházi Galériában. Igaz, a csaknem kétezres tételsor meg is követelte ezt. Hétfőn és szerdán, 800 tétellel, a művészeti árveréseket tartották.
Előbb régi itáliai, német, osztrák, flamand, magyar mesterek szobrait, vásznait és 19. századi európai és magyar festményeket vittek kalapács alá, majd másnap a 20. századi képzőművészet remekeiből lehetett vásárolni.Mind a két napon nagyjából az anyag egyharmada kelt el, sokszor kikiáltási áron, de volt néhány magas licit is. A régi mesterek ritka, a nemzetközi piacon is keresett alkotásai milliókért találtak gazdára. Így a 16. századi francia festő, Trophime Bigot követőjeként feltüntetett művész átszellemült, szenvedő Krisztus-képét 600 ezer forintról 1,9 millióra emelték. Még magasabbra szárnyalt a licit egy 17. századi tájképért, amelyet a holland Bloemen-nek tulajdonítanak, amikor az 1,8 milliós kikiáltási árú vásznat 4 millióért ütötték le. A dekoratív Mária Antónia főhercegnő portré, a svéd származású Martin van Mytens bécsi udvari festő munkája 1,1 milliós kikiáltási árát 1,7 millióra tudta növelni. Az osztrák Edmund Adler 19. századi életképéért 550 ezer forintról 1,5 millióig versenyeztek.
Megvették Francesco Solimena Madonna a gyermek Jézussal és szentekkel című, védett festményét, 1,5 millióért, a J. D. H. monogrammal jegyzett 17. századi csendéletet 2,8 millióért és a lengyel Tadeusz Ajdukiewicz lovas portréját 2,4 millió forintért.
A sok Mednyánszky László rajz, akvarell és olajkép közül csak egy folyóparti tájnak ment fel az ára 850 ezerről 1,1 millióra.
A 20. századi festők anyagából szolidabban vásároltak, már ami a milliós kikiáltási árú tételeket illeti. A legmagasabb leütést és a legnagyobb licitemelkedést ezen a napon egy Koszta József kép érte el. Az ismert Koszta mű, a Kukoricatörés egyik változatának ára 3,6 millióról 4,6 millióig emelkedett. Ugyancsak egymillióval adtak többet a 600 ezer forintért kikiáltott, korai, Barcsay Jenő tájképért. 4,8 milliós kikiáltási áron vették meg Gulácsy Lajos akvarell, kréta technikájú Parkban című képét, egy ceruzarajzáért 300 ezer forintot adtak.
Jól járt, aki több mint háromszoros áron, 300 ezer forintért megszerezte Kövesházi Kalmár Elza egyik első bronzszobrát, egy bécsi színházi előadás ihlette 1899-es Mephistot, amelynek változatát a Nemzeti Galéria őrzi. Rendre felmentek a Kovács Margit kerámia plasztikák 3 - 400 ezer forintra. De visszamaradtak Vaszary János, Rippl-Rónai József, Czigány Dezső művei és Mikus Sándor 1956-ban ledöntött Sztálin szobrának füle sem kellett senkinek.
A művészeti, keleti és néprajzi tárgyak csütörtöki aukcióján a tételek felét vitték el, többnyire emelt összegeken. Jól mentek az időszámítás előtti és azt követő egyiptomi, bizánci görög, római kultikus és használati tárgyakkal. Egy 11-12. századi perzsa füstölőért 1,6 millió forintot adtak. A görög, feketealakos vázák is félmillióért keltek el. Versenyeztek a gyűjtők a 110 tételes budapesti magángyűjtemény ritka keleti tárgyaiért. Egy 1600-ból való kínai, bronz Kapuőr szobor 550 ezer forintért, egy17 -18. századi kínai Sakyamuni Buddha 900 ezer forintra ment fel.
Két habán tányér is megért a gyűjtőnek fél-fél milliót. Versenyeztek az ónedényekért és a néprajzi tárgyakért. A bokályok 85 ezer forintig is felmentek. A szombati, negyedik nap, az ezüstök, ékszerek, porcelánok, bútorok, szőnyegek jegyében telt el, amikor is az ezüstök és bútorok produkálták a legmagasabb leütéseket.
Forrás: MTI