Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Hetven éve fúj a szél

Hetven éve fúj a szél

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 12. 13.
JODOKCELLO, a svájci crossover csellista Budapesten
2025-05-09 10:47:20

Jodok Vuille - ismertebb nevén JODOKCELLO - a klasszikus crossover új szenzációja, aki most először jön

Szárnyakat adni a jövőnek
2025-05-08 18:00:00

Folyamatosan eleget téve az egyre bővülő nemzetközi érdeklődésnek is, a MÁNE a hazai közönségre

Új előadással varázsolta el a gyerekeket az Etnofon Zenei Társulás
2025-05-07 18:00:00

A MÜPA színpadán bemutatott zenés irodalmi utazás ezúttal az általános iskola alsó tagozatosainak szólt –

Két hangon
2025-05-07 09:57:00

A Várfok Project Room következő kiállításaként két generáció, két médium és két világ mégis egy, az

további bejegyzések a szerzőtől »

Hetven éve, 1939. december 15-én mutatták be minden idők egyik legsikeresebb filmjét, a Margaret Mitchell regényéből készült Elfújta a szelet.

A jó szimatú producer, David O. Selznick 1936 júliusában, egy hónappal a kiadás után vette meg 50 ezer dollárért a könyv jogait - addig még senki nem fizetett ennyit egy szerző aláírásáért.

Az atlantai újságírónő Mitchell 1926-ban kezdte papírra vetni művét, melyből megjelenése után hat hónappal már több mint egy millió példány kelt el, s ma is minden idők egyik legsikeresebb regénye. Az 1937-ben Pulitzer-díjjal is jutalmazott Elfújta a szél egy ír származású ültetvényes lánya, Scarlett O’Hara sorsát meséli el, a díszleteket a rabszolgatartó Dél adja a polgárháború idején. Scarlett tragédiája, hogy álmai férfija soha nem lehet az övé: miközben sorra eljátszadozik a körülötte legyeskedő férfiakkal és a háború idején a családi birtokot próbálja kézben tartani, elveszíti azt, akiért a végén mindent odaadna.

Selznick keményen megdolgozott a kasszasikerért. Saját vállalkozásán belül egyetlen Scarlett szerepére alkalmas színésznőt sem talált, így a válogatás két évig húzódott. Számításba vett mindenkit, aki számított Hollywoodban, Katharine Hepburntől Susan Haywardon át Carole Lombardig, végül a kevéssé ismert angol Vivien Leigh mellett döntött, mert úgy érezte, a híres színésznők korábbi szerepei csak beárnyékolnák a történetet. Rhett Butler szerepének eljátszására Clark Gable volt a kézenfekvő jelölt, ő azonban karriergyilkosságnak tartotta a szívtipró megformálását és kitartóan ellenállt a felkérésnek. Végül az MGM azzal tudta meggyőzni, hogy elegendő "zsebpénzt" kapott Carole Lombardtól való válásának finanszírozásához.

A forgatás maga is rémálomnak bizonyult, amelynek során három rendezőt fogyasztottak el. A sorban első George Cukor mindössze 33 percet forgathatott le, máris kirúgták, az őt követő Victor Flemingnek idegkimerültség miatt kellett felállnia a rendezői székből, s bár a munkát Sam Wood fejezte be, végül csak Fleming nevét tüntették fel a stáblistán.

Az Elfújta a szélhez számtalan "leg" fűződik, így majdnem minden szavazáson bekerül minden idők legjobb filmjei közé, s az inflációval kiigazítva ez minden idők legtöbbet jövedelmező alkotása is (összbevétele 400 millió dollár, mai áron 1,5 milliárd dollár, majd 300 millióval több a második Csillagok háborújánál).

Az Elfújta a szél összesen 15 Oscar-díj jelölést kapott, amiből 10-et meg is nyert, ezt csak húsz évvel később tudta a Ben Hur felülmúlni. Gable és Leigh legendás csókjelenete "minden idők legjobb filmes csókja", a film végén Rhett Butler szájából elhangzó "Frankly, my dear, I don't give a damn" (Őszintén szólva kedvesem, fütyülök rá) pedig az Amerikai Filmintézet szavazásán minden idők legjobb filmidézete lett. Az ominózus mondat a 30-as évek erkölcsi cenzúráján fennakadt ugyan, de Selznick inkább vállalta az 5000 dolláros bírság kifizetését.

Mitchell a kiadók kapacitálása ellenére sem volt hajlandó a regényt folytatni, ezt végül örökösei jóváhagyásával Alexandra Ripley írónő tette meg. Az 1991-ben megjelent Scarlett természetesen siker lett, bár az eredeti nyomába sem ért, s mozifilm nem, csak egy televíziós minisorozat született belőle.


Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Film Jubileum Hollywoodi filmipar

Ajánlott bejegyzések:

  • A mozikban is ünnepel a 10 éves Bagossy Brothers Company A mozikban is ünnepel a 10 éves Bagossy Brothers Company
  • Szeptemberben érkezik a mozikba a Hívatlanok – Második fejezet Szeptemberben érkezik a mozikba a Hívatlanok – Második fejezet
  • Dickens meséli el Jézus Krisztus életét egy új animációs filmben Dickens meséli el Jézus Krisztus életét egy új animációs filmben
  • Ez volt a magyar nézők 10 kedvenc filmje a télen Ez volt a magyar nézők 10 kedvenc filmje a télen
  • Hamarosan a hazai mozikban a Minden Rendben Hamarosan a hazai mozikban a Minden Rendben

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr767866348

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard