2010-ben a Nemzeti Színházban három premier is lesz.
Móricz Zsigmond írói ereje, zsenije újra és újra „megkísérti” a Nemzeti színpadát januárban. Híres Sári bíró-, híres Nem élhetek muzsikaszó nélkül-, híres Úri muri-bemutatók sora mutatja, hogy az író történelemszemlélete, magyarságtudata, élet- és emberismerete a Nemzeti Színház színpadára rendeltette a műveit. A társulat nagy része készül az Úri murira Bezerédi Zoltán vezetésével.Törőcsik Mari Tábori György bohózatában, a Mein Kampfban tér vissza a Nemzeti Színház színpadára. Rába Roland második rendezése ez, a nagysikerű Pánik után. Egyszerű a történet: egy könyvárus a főhőse, aki nem csak árulja a könyveket, hanem ír is egyet – vagy nem is ír? Csak szórakoztatja ezzel a többieket, akikkel összehozta a sors a Merschmeyer asszony mészárszéke alatti férfiszállón? Érkezik egy fiatal vidéki fiú, felvételizni akar az Akadémiára, hogy festőművész legyen. És érkeznek más archetípusok: az Isten, a Lány, a Halál; a jó is rossz és a rossz is jó – ahogy ez lenni szokott. A készülő könyv pedig egyre fontosabbá válik.

Február elején az Ármány és szerelem beköltözik a MüPából a Nemzeti Nagyszínpadára. Ferdinánd és Lujza szerelmének története megközelíti, és megidézi Rómeót és Júliát. Lángolásuk, érzelmeik áradása ma is rabul ejti a nézőt. Cselszövés, szerelemféltés, pénzéhség, intrika, tiszta eszmék, tragikus félreértések, végzetes halál. Az előadás különösségét az adja, hogy a mű díszletét, terét, közegét a színpadon zenélő Óbudai Danubia Zenekar alkotja.