A csillagok állásának fontosságát nemcsak a napi horoszkóp, az állatövi jegyek bizonyítják. A különféle méretű, színű, elágazású csillagok vallások szimbólumai, de uralkodók, hírességek jelképei is; ragyogásukkal erőt, különlegességet sugároznak viselőjükre. A karácsonyi csillagdíszek mellé számba vettünk még néhány csillag-csillogást.
A csillagképek közül a tizenkét állatövi jegy elnevezése még babilón időkből származik. Az évszázadok során mindenféle megegyezés nélkül azonban újabbnál újabb csillagképek születtek, amíg számuk a több százat is megközelítette.
Ennek a zűrzavarnak igyekeztek véget vetni, amikor az égbolt csillagképeit hivatalosan és egyértelműen nyilvántartásba vették. 1922 óta a Nemzetközi Asztronómiai Unió 88 csillagképet ismer el hivatalosan.
Amikor Kisjézus megszületett, keleti csillagjósok keresték fel az újszülöttet. „Láttuk felgyulladni a csillagát és eljöttünk, hogy ünnepeljük őt...” A szép bibliai történettel csak annyi a bökkenő, hogy Jézus lehetséges születési évét időközben az időszámításunk előtti 7. vagy 4. évre teszik. Az útmutató csillagként beazonosított Halley-üstökös viszont csak az i. e. 12. év októberétől az i.e. 11. év februárjáig volt látható az égbolton.
Ünnepi csillagállás
Január hatodikán a háromkirályok eljövetelét ünnepeljük. A 16. századtól kezdve élt az a szokás, hogy a szegényebb gyerekek háromkirálynak öltözve jártak ajtóról ajtóra, hogy élelmet kéregessenek a módosabb parasztoktól. Mielőtt a háromkirályok továbbállnak, egy cédulát hagynak az ajtónkon a mindenki számára ismert áldomással: 20*G+M+B+09
A hiedelmekkel ellentétben a három betű nem a három király keresztnevének a kezdőbetűjét takarja, hanem a latin ’Christus Mansionem Benedicat’ (Isten áldása erre a házra) szavak betűit fedik. Ez régen a rosszat volt hivatott elűzni, ma Isten áldását hozza a házra és lakóira, és óvja őket a bajtól.
A két háromszögből álló csillag Dávid királyról kapta a nevét, és az Isten és ember közti jelképes kapcsolatot ábrázolja. Az ember élete Istentől való (lefelé mutató háromszög), és az ember Istenhez is tér vissza (felfelé mutató háromszög), illetve a csillag háromszögei Izrael tizenkét törzsét jelenítik meg. Hat ága háromszög a teremtés hat napjára is utal. A középen lévő nagy hatszög az utolsó napot szimbolizálja. A hexagram az ókortól kezdve közkedvelt dekorációs elem volt a nemzsidók körében is, csak a 14. századtól található meg kiemelten a zsidó misztikusoknál talizmánként. A Dávid-csillag általánosan közismertté sajnálatos módon a náci birodalomban vált, hiszen a nürnbergi törvényeknek megfelelően minden zsidó köteles volt viselni a sárga csillagot megkülönböztetésképp. A II. világháború után a Dávid-csillag 1948-ban az újonnan létrejövő Izrael állami zászlóját díszíti.
Az ötágú vörös csillag ma a kommunista vagy szocialista ideológia szimbólumaként ismert. Az öt kontinens népének felszabadítását és az osztálynélküli társadalom megvalósulását hivatott kifejezni.
Így a vörös csillag gyakran a kommunista és a szocialista országok zászlómotívuma, dísze, viszont nem minden esetben piros. Általánosítani sem érdemes: a vörös csillag nem mindig utal kommunista meggyőződésre – erre jó példa Kalifornia zászlaja is.
„A Szovjetúnió Hőse“ arany csillaga az egykori szuperhatalom legmagasabb kitüntetése volt. A kitüntetést 1934-től ítélték oda, először a Cseljuskin nevű jégtörő hajótörést szenvedett legénységének megmentésében közreműködők kapták jutalmul.
Az Arany Csillag már ekkor számos konfliktus okozójává vált: vita alakult ki ugyanis arról, hogy a Lenin-rend, vagy „A Szovjetúnió Hőse” kitüntetés számítson-e nagyobb elismerésnek.
Sztálin ezt a problémát is a maga pragmatikus módján oldotta meg: rendeletben kötötte meg, hogy a Lenin-fokozathoz automatikusan járjon a másik elismerés, az Arany Csillag is.
A sztárok számára egészen különleges emléket állítanak a Walk Of Fame 18 blokkból álló los angelesi promenádján.
Ez egy kisebb galaxissal vetekedve 2388 csillagot vonultat fel. A kitüntetett tevékenységi területének szimbólumán kívül minden csillag vörös márványába felvésik a művész nevét.
A zászlót magát hét piros és hat fehér csík alkotja, ezek a 13 alapító államot jelképezik. A bal felső sarokban található mező kék alapon 50 fehér csillaggal a szövetségi államok számának felel meg. A jack-nek is hívott zászlón a piros, fehér és kék színek is jelentéssel bírnak: a fehér az ártatlanság, a piros a bátorság és ellenállás, a kék az éberség, állhatatosság és igazságosság színe.
1777 óta él hivatalosan ez a zászló, bár 1813-ban, amikor Francis Scott dala, a ’Star Splanged Banner’ megszületett, még csak 15 csillaggal lengette a szél. Ez maradt a zászló himnusza is, amely az 1931-es kongresszusi törvény értelmében a szövetség hivatalos himnuszává vált. Egy rendelkezés alapján minden csatlakozó állam csillagát július 4-én, a Függetlenség Napján veszik fel hivatalosan a szövetségbe és egyben a zászlóra.
