Karácsony van, az összes tévécsatorna unalomig ismert filmek egész hadát adja, és a nagy dömpingben már nem is feltétlenül emlékszünk, mit érdemes megnézni és mit nem. Megpróbálunk támpontot adni a választáshoz...
KONTRA
Rendezte: Chris Columbus
Főszereplők: Macaulay Culkin, Joe Pesci, Daniel Stern, Catherine O’Hara
A Reszkessetek, betörők! 1990-ben az egész világot letarolta. A karácsonyi nyaralásra induló családi káoszban elkallódó, majd otthon maradó Kevin története kicsit és nagyot egyaránt megnevettetett és megríkatott, amiben óriási szerepe volt az édibédi szőke kisfiúként a nagymamák elsőszámú favoritjává előlépő Macaulay Culkinnak is. Igazából csak így, uszkve két évtizeddel később tűnik fel, mennyire erőltetett a film, és a Joe Pesci és Daniel Stern játszotta balfácán betörőket meghurcoló Culkin alakítása is inkább gyötrelmes, természetellenes ripacskodás, mintsem gyermekszínészi bravúr. A néző közben leginkább csak azon csodálkozik, vajon miért maradtak ki a filmből az amerikai moziközönséget olyannyira szórakoztató fingós-böfögős-tortadobálós poénok, ugyanis remekül passzolnának bele. A film több mint 500 millió dollárt hozott a kasszáknál, így aztán elkészült egy sikeres, de még rosszabb folytatása, illetve – már a közben drogossá vált Culkin nélkül – további kettő, melyek közül az utolsót szerencsére már csak a tévékben lehetett látni, és szót sem érdemel.
Rendezte: Brian Levant
Főszereplők: Arnold Schwarzenegger, Sinbad, Jake Lloyd, Rita Wilson
Habár az 1993-as Az utolsó akcióhős orbitális bukása után csak olyan kőkemény akciómozikkal tudott visszakapaszkodni a csúcsra, mint a True Lies vagy a Végképp eltörölni, Arnold Schwarzenegger valami miatt továbbra is kényszert érzett arra, hogy megpróbáljon családi mozikat készíteni. Már a férfianyás sztorit feldolgozó Junior is émelyítő példány volt, a mélypontot azonban minden kétséget kizáróan Brian Levant Hull a pelyhese jelentette, amiben az egykori Terminator elfoglalt kereskedő apukaként szállt harcba a boltban kapható utolsó akciófiguráért. A film 10 éves kor felett csupán erős szellemi károsodásokkal tekinthető meg, így aztán elgondolkodtató, hogy világviszonylatban mégis sikerült jelentős nyereséget termelnie, még ha kiugró siker nem is lett. Annyira rossz, hogy még viccből sem jó.
Hook (1991)
Rendezte: Steven Spielberg
Főszereplők: Dustin Hoffman, Robin Williams, Julia Roberts, Bob Hoskins
Mielőtt még elhitte volna magáról, hogy hatalmas művész, Steven Spielberg élvezte, hogy csak Hollywood nagyranőtt gyerekeként emlegetik, a Hookban pedig tényleg kiélhette minden vágyát. A Peter Pan-sztori e sajátos feldolgozásában a Sehol-szigetről elkerült Pan tenyérbemászó yuppie-ként tér haza Angliába karácsonyozni, múltjáról fogalma sincs, ám ősellensége, Hook kapitány elragadja gyermekeit, így ismét fel kell vennie a kesztyűt. A végeredmény egy roppant látványos, ám dagályos, csöpögős giccs lett sekélyes dialógusokkal és olyan szájbarágós mondanivalóval, hogy ember legyen a talpán, aki utána nem vakarja a fejét tanácstalanságában. Láthatóan a Hookot alakító Dustin Hoffman és a seggfej könyvelőmogulból infantilis idiótába átmenő Robin Williams sem tudta, mihez kezdjen a maga szerepével, így csak elveszetten ténferegtek a gyermekszobai díszletek között. A masszív siker ugyanakkor nem maradt el, de utólag talán még maga Spielberg is érezte, hogy a Hookkal túllőtt a célon. Legalábbis erre utal, hogy legközelebb már párhuzamosan dolgozott a Jurassic Parkon és az új kezdetet jelentő Schindler listáján, utóbbi diadalmenete után pedig már nem forgatott többé a Hookhoz hasonló mozit.
Rendezte: John Pasquin
Főszereplők: Tim Allen, Eric Lloyd, Wendy Crewson, Judge Reinhold
Mit tehet az apuka, ha a háza tetején landoló Télapó részben az ő hibájából zuhan le a magasból és leli halálát az utcaköveken? Belebújik a bőrébe… Felesleges is belemenni, mi minden bonyodalom származik mindebből, maradjunk annyiban, hogy a Télapu sikerrel egyesíti az összes olyan klisét, amitől az emberek egy része már a „családi film” besorolás hallatán is kínosan kezdi érezni magát: erőltetetten jópofizós, geil és didaktikus, hogy még a szellemi fogyatékos nézők is biztosan megértsék, bizony a szív a legszebb kincs. A címszerepben szerencsétlenkedő Tim Allen a Télapu előtt csupán Amerikában számított mérsékelten ismert komikusnak, a film azonban a készítőket is meglepő sikert aratott, így további két folytatása is elkészült – egyik sem volt jobb az első résznél…
A Grincs (The Grinch, 2000)
Rendezte: Ron Howard
Főszereplők: Jim Carrey, Jeffrey Tambor, Christine Baranski, Bill Irwin
A Grincs egy angolszász területeken roppant népszerű Dr. Seuss-mesét dolgoz fel, aminek rajzfilmváltozata minden évben kötelező tévéműsor az ünnepek idején Amerikában, a címszerepben a karácsonyt gyűlölő zöld szörnyeteggel, aki mindenáron meg akarja hiúsítani a szomszéd falu meghitt ünnepét. Mi mást is tehetne: ellopja a karácsonyfájukat és az összes ajándékukat, hogy aztán persze kiderüljön, igazából ő is érző lény, aki csak azt szeretné, ha szeretnék. A készítők keresve sem találhattak volna alkalmasabb megtestesítőt az idegesítő zöld figurához Jim Carreynél, a film pedig ilyen alapozással nem is lehetett más, mint nézhetetlenül rossz. Amerikában ennek ellenére több mint 260 millió dollárt hozott, és 2000 legsikeresebb filmje lett, lenyomva A számkivetettet, a Mission: Impossible második részét és a Gladiátort is. A világ többi része leginkább csak döbbenten lesett maga elé, hogy most akkor mégis miként kellene értelmezni a se nem vicces, se nem megható, se nem szórakoztató látottakat.
PRO
Karácsonyi vakáció (National Lampoon’s Christmas Vacation, 1989)
Rendezte: Jeremiah Chechik
Főszereplők: Chevy Chase, Beverly D’Angelo, Randy Quaid, Juliette Lewis
A Griswold család félresikerült nyaralásait elmesélő sorozat első két darabja, az 1983-as Családi vakáció és az 1985-ös Európai vakáció igen messze álltak attól, hogy az ember jónak nevezze őket, az 1989-es harmadik rész azonban még a legszigorúbb kritikusok tetszését is elnyerte. Jeremiah Chechik mozija megtalálta az egyensúlyt a sziruppal leöntött, ordenáré gagyikomédiák és a tényleg szellemes, szerethető mozik borotvaél-szerű határmezsgyéjén: Chevy Chase karrierje talán legemlékezetesebb alakítását nyújtotta a karácsonyi rokonrohamba szép lassan belekattanó, megviselt családfő szerepében, a karakterek mindenki számára ismerősek lehetnek a szigorú apóstól kezdve a sznob szomszédokig, és nagyrészben a film poénjai is ülnek. A Karácsonyi vakációt Magyarországon az HBO adta le először, és az évek során nálunk is kultuszfilm lett, szintén rendszeresen játsszák az ünnepek idején. Az 1997-es újabb folytatás, a Vegasi vakáció azonban újból gyengére sikeredett, nem is beszélve a 2003-as Christmas Vacation 2: Cousin Eddie’s Island Adventure-ről, amiben Chevy Chase és a feleségét alakító Beverly D’Angelo már nem is szerepeltek.
Igazából szerelem (Love Actually, 2003)
Rendezte: Richard Curtis
Főszereplők: Hugh Grant, Alan Rickman, Emma Thompson, Liam Neeson
Az Igazából szerelemhez hasonló filmek körülbelül olyan gyakoriak, mint a fehér holló: karácsonykor játszódik, de mentes az émelyítő jelenetektől, vígjáték, de egy szemmel sem harsányabb a kelleténél, és romantikus, de az is tudja élvezni, aki még véletlenül sem 13 éves kislány. Az egymáshoz lazán kapcsolódó történetszálak remek felépítése mellett a kiváló színészek is oroszlánrészt játszottak a mozi nagy sikerében és abban, hogy viszonylag rövid idő alatt afféle közmegegyezéses klasszikussá tudott válni: a félszeg brit kormányfőt alakító Hugh Grant, az izgalomra vágyó férj Alan Rickman, a kiöregedett rocksztár Bill Nighy vagy a megsebzett író Colin Firth egyaránt emlékezetes alakítást nyújtanak. Grant miniszterelnöki táncának pedig még egy sajátos magyarországi követője is akadt a legutóbbi kampányidőszakban…
Szörnyecskék (Gremlins, 1984)
Rendezte: Joe Dante
Főszereplők: Zach Galligan, Phoebe Cates, Hoyt Axton, Frances Lee McCain
A Szörnyecskék nem kifejezetten karácsonyi mozi, de az biztos, hogy egyike a legemlékezetesebb karácsonykor játszódó filmeknek: a Chris Columbus forgatókönyvéből készült, Steven Spielberg produceri védőszárnyai alatt leforgatott horrorkomédia középpontjában egy ismeretlen kínai szőrmók állatka és kevésbé kedves utódai állnak, akik pont a legalkalmatlanabb időpontban forgatják fel fenekestül a békés Kingston Falls mindennapjait. A néhol meglepően erőszakos, ám halálmadár fekete humorral vastagon átitatott mozi 1984 egyik legsikeresebb filmje volt a Szellemirtók, A Beverly Hills-i zsaru és az Indiana Jones és a végzet temploma után, Magyarországon öt évvel később mutatták be. A szörnyecskék pusztítását egy irodaházba áthelyező 1990-es második rész már nem talált ennyire kedvező fogadtatásra, így több folytatás nem készült a szériához.
Karácsonyi lidércnyomás (The Nightmare Before Christmas, 1993)
Rendezte: Tim Burton
Eredeti hangok: Danny Elfman, Chris Sarandon, Catherine O’Hara, William Hickey
Tim Burton szürreális bábfilmje az egyik legeredetibb és legkevésbé tipikus karácsonyi mozi, ami csak valaha született, talán éppen ezért vált hatalmas mozisikerré, majd kultfilmmé, amihez kapcsolódóan merchandise-termékek egész tárházát lehet megvásárolni. A Halloween-felelős Jack Skellington egy nap belefárad a szokásos rutinba, és – habár nem tudja, hogy rosszat tesz – átveszi a Mikulás szerepét, így aztán kezdetét veszi minden idők legbizarrabb és legmorbidabb karácsonya. A trükktechnikai szempontból is korszalkotó bábfilm az évek során többször is a mozikba került, és méltán állítható, hogy mára igazi klasszikussá vált. Habár a Walt Disney rendszeresen megostromolta Tim Burtont azért, hogy forgassák le a folytatást, a rendező mindig mereven ellenállt, különösen a komputeranimációs sequelek ötletét söpörte le az asztalról azonnal és ellentmondást nem tűrve. A rajongók így a 2005-ös A halott menyasszonnyal vigasztalódhattak, mely azonos technikával és hasonló hangulatban készült, ám Jack Skellington és társai nem tértek vissza benne.
Az élet csodaszép (It’s A Wonderful Life, 1946)
Rendezte: Frank Capra
Főszereplők: James Stewart, Donna Reed, Lionel Barrymore, Henry Travers
Ha valakinek pont karácsonykor hullik szét az élete – legalábbis annak egy része –, az joggal érezheti úgy, hogy nincs kiút, ám James Stewartnak a legilletékesebb, egy angyal mutatja meg: rosszabb is lehetne. Frank Capra filmje tulajdonképpen az ultimatív karácsonyi mozi, amit az elmúlt több mint 60 évben gyakorlatilag a világ összes tévécsatornája műsorra tűzött már az ünnepek tájékán, és noha ennyi idő távlatából sok celluloidszalagra rögzített alkotás válik megmosolyogtatóvá, ez a kivételek közé tartozik. A „mi lenne a szeretteimmel, ha én meg sem születek?” gondolat gyomorbavágó filmrevitele így, a 21. században is beindítja a fantáziát, és ugyan némi csöpögősségtől ez a mozi sem mentes, simán etalon tudott maradni. És legyünk őszinték: végső soron mi legyen csöpögős, ha nem egy karácsonyi mozi?
Rendezte: Frank Capra
Főszereplők: James Stewart, Donna Reed, Lionel Barrymore, Henry Travers
Ha valakinek pont karácsonykor hullik szét az élete – legalábbis annak egy része –, az joggal érezheti úgy, hogy nincs kiút, ám James Stewartnak a legilletékesebb, egy angyal mutatja meg: rosszabb is lehetne. Frank Capra filmje tulajdonképpen az ultimatív karácsonyi mozi, amit az elmúlt több mint 60 évben gyakorlatilag a világ összes tévécsatornája műsorra tűzött már az ünnepek tájékán, és noha ennyi idő távlatából sok celluloidszalagra rögzített alkotás válik megmosolyogtatóvá, ez a kivételek közé tartozik. A „mi lenne a szeretteimmel, ha én meg sem születek?” gondolat gyomorbavágó filmrevitele így, a 21. században is beindítja a fantáziát, és ugyan némi csöpögősségtől ez a mozi sem mentes, simán etalon tudott maradni. És legyünk őszinték: végső soron mi legyen csöpögős, ha nem egy karácsonyi mozi?
Karácsonyi vakáció (National Lampoon’s Christmas Vacation, 1989)
Rendezte: Jeremiah Chechik
Főszereplők: Chevy Chase, Beverly D’Angelo, Randy Quaid, Juliette Lewis
A Griswold család félresikerült nyaralásait elmesélő sorozat első két darabja, az 1983-as Családi vakáció és az 1985-ös Európai vakáció igen messze álltak attól, hogy az ember jónak nevezze őket, az 1989-es harmadik rész azonban még a legszigorúbb kritikusok tetszését is elnyerte. Jeremiah Chechik mozija megtalálta az egyensúlyt a sziruppal leöntött, ordenáré gagyikomédiák és a tényleg szellemes, szerethető mozik borotvaél-szerű határmezsgyéjén: Chevy Chase karrierje talán legemlékezetesebb alakítását nyújtotta a karácsonyi rokonrohamba szép lassan belekattanó, megviselt családfő szerepében, a karakterek mindenki számára ismerősek lehetnek a szigorú apóstól kezdve a sznob szomszédokig, és nagyrészben a film poénjai is ülnek. A Karácsonyi vakációt Magyarországon az HBO adta le először, és az évek során nálunk is kultuszfilm lett, szintén rendszeresen játsszák az ünnepek idején. Az 1997-es újabb folytatás, a Vegasi vakáció azonban újból gyengére sikeredett, nem is beszélve a 2003-as Christmas Vacation 2: Cousin Eddie’s Island Adventure-ről, amiben Chevy Chase és a feleségét alakító Beverly D’Angelo már nem is szerepeltek.
Rendezte: Richard Curtis
Főszereplők: Hugh Grant, Alan Rickman, Emma Thompson, Liam Neeson
Az Igazából szerelemhez hasonló filmek körülbelül olyan gyakoriak, mint a fehér holló: karácsonykor játszódik, de mentes az émelyítő jelenetektől, vígjáték, de egy szemmel sem harsányabb a kelleténél, és romantikus, de az is tudja élvezni, aki még véletlenül sem 13 éves kislány. Az egymáshoz lazán kapcsolódó történetszálak remek felépítése mellett a kiváló színészek is oroszlánrészt játszottak a mozi nagy sikerében és abban, hogy viszonylag rövid idő alatt afféle közmegegyezéses klasszikussá tudott válni: a félszeg brit kormányfőt alakító Hugh Grant, az izgalomra vágyó férj Alan Rickman, a kiöregedett rocksztár Bill Nighy vagy a megsebzett író Colin Firth egyaránt emlékezetes alakítást nyújtanak. Grant miniszterelnöki táncának pedig még egy sajátos magyarországi követője is akadt a legutóbbi kampányidőszakban…
Szörnyecskék (Gremlins, 1984)
Rendezte: Joe Dante
Főszereplők: Zach Galligan, Phoebe Cates, Hoyt Axton, Frances Lee McCain
A Szörnyecskék nem kifejezetten karácsonyi mozi, de az biztos, hogy egyike a legemlékezetesebb karácsonykor játszódó filmeknek: a Chris Columbus forgatókönyvéből készült, Steven Spielberg produceri védőszárnyai alatt leforgatott horrorkomédia középpontjában egy ismeretlen kínai szőrmók állatka és kevésbé kedves utódai állnak, akik pont a legalkalmatlanabb időpontban forgatják fel fenekestül a békés Kingston Falls mindennapjait. A néhol meglepően erőszakos, ám halálmadár fekete humorral vastagon átitatott mozi 1984 egyik legsikeresebb filmje volt a Szellemirtók, A Beverly Hills-i zsaru és az Indiana Jones és a végzet temploma után, Magyarországon öt évvel később mutatták be. A szörnyecskék pusztítását egy irodaházba áthelyező 1990-es második rész már nem talált ennyire kedvező fogadtatásra, így több folytatás nem készült a szériához.
Rendezte: Tim Burton
Eredeti hangok: Danny Elfman, Chris Sarandon, Catherine O’Hara, William Hickey
Tim Burton szürreális bábfilmje az egyik legeredetibb és legkevésbé tipikus karácsonyi mozi, ami csak valaha született, talán éppen ezért vált hatalmas mozisikerré, majd kultfilmmé, amihez kapcsolódóan merchandise-termékek egész tárházát lehet megvásárolni. A Halloween-felelős Jack Skellington egy nap belefárad a szokásos rutinba, és – habár nem tudja, hogy rosszat tesz – átveszi a Mikulás szerepét, így aztán kezdetét veszi minden idők legbizarrabb és legmorbidabb karácsonya. A trükktechnikai szempontból is korszalkotó bábfilm az évek során többször is a mozikba került, és méltán állítható, hogy mára igazi klasszikussá vált. Habár a Walt Disney rendszeresen megostromolta Tim Burtont azért, hogy forgassák le a folytatást, a rendező mindig mereven ellenállt, különösen a komputeranimációs sequelek ötletét söpörte le az asztalról azonnal és ellentmondást nem tűrve. A rajongók így a 2005-ös A halott menyasszonnyal vigasztalódhattak, mely azonos technikával és hasonló hangulatban készült, ám Jack Skellington és társai nem tértek vissza benne.
