Idén sem unatkoztunk, hiszen számtalan hír állt a rendelkezésünkre, mely a hazai kulturális élet skandalumairól számolt be. Összeszedtük az év tíz legnagyobb magyar kulturális botrányát – sorrend, no és a teljesség igénye nélkül.
A Székesfehérvári Vörösmarty Színház felújítása
Idén télen feljelentették a Vörösmarty Színház kivitelezőjét a felújítások miatt, a rekonstrukcióra szánt közpénzeket ugyanis a gyanú szerint nem a színház költségeire fordították. A kivitelező ellen jelenleg is csődeljárás folyik, míg a színházban katasztrofális állapotok uralkodnak – nem is csoda, hiszen összesen 17 hibajegyzék készült a munkálatokról.
A város önkormányzata a garanciális javítások költségeire összesen 440 millió forint kárigényt jelentett be, de a cég felszámolója annak csak töredékét ismerte el. A hibák kijavítására az önkormányzat még augusztusban hívta le a 36 milliós bankgaranciát, a Baucont Zrt. pedig ezért beperelte a várost, mondván, hogy a pénzt nem a színházra akarja költeni, miközben már folyik a legsürgősebb munkákra kiírt közbeszerzési eljárás, a munkálatok fedezete pedig éppen a lehívott 36 millió forint.
Kár, hogy a színházról ilyen ügyből kifolyólag kell hallanunk.
Kertész Imre nyilatkozata a Die Weltnek
A német konzervatív napilap Kertész Imre 80. születésnapja alkalmából kérdezte az irodalmi Nobel-díjas magyar írót.
Az újság azt a kérdést is feltette a német fővárosban élő írótól, hogy berlininek vagy budapestinek érzi magát. Kertész azt mondta: „Nagyvárosi ember vagyok, és mindig az is voltam. Egy nagyvárosi ember nem budapestinek vallja magát. A város ugyanis teljes mértékben balkanizálódott. Egy nagyvárosi ember Berlinhez kötődik.”
A Die Welt újságírója az interjúban hangsúlyozta, hogy az író Budapesten született, ott is töltötte gyermekkorát, és a buchenwaldi koncentrációs táborból való kiszabadulása után is oda tért vissza. Erre Kertész azt válaszolta: „Az európai kultúra terméke vagyok, egy dekadens, ha akarja, egy gyökértelen. Ne minősítsen engem magyarnak. Elég, hogy az Ön honfitársai zsidóvá tettek engem. A faji, nemzeti hovatartozás rám nem vonatkozik.”
Az ominózus interjú után nem sokkal egy újabb beszélgetés jelent meg, melyben Kertész azt mondta: „Mindenesetre vezető magyar médiumok, mint a Népszabadság és a Magyar Nemzet napilapok vagy a 168 óra című hetilap internetes kiadásukban meghamisítva adták vissza beszélgetésünket. Abból a megfogalmazásomból, hogy a szélsőjobboldal és az antiszemiták a hangadók (Rechtsextreme und Antisemiten haben das Sagen) az lett, hogy Magyarországon a szélsőjobboldal és az antiszemiták uralkodnak. Vagy azt a megállapításomat, hogy a magyarok régi káros szenvedélyei, a hazugság, a dolgok elfojtására irányuló hajlamuk ugyanúgy jelen vannak, mint korábban (Die alten Laster der Ungarn, ihre Verlogenheit und ihr Hang zum Verdra:ngen, gedeihen wie eh und je"), úgy rövidítették le, hogy Magyarország a hazugok országa. Ezek természetesen olyan kritikus pontok, amelyekre a magyarok érzékenyen reagálnak, a fordítások azonban apodiktikusabban csengenek, mint ahogy fogalmaztam.”
(Szálinger Balázs írása itt olvasható a témában.)
Besenczi Árpád kinevezése
Besenczi Árpád színművész lesz 2010. február 1-től a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház igazgatója. Besenczi kinevezése ellen a színház társulata nyílt levélben tiltakozott, és inkább Tucsni Andrást szerették volna igazgatónak.
Az ügy hátterében sokak szerint a politika áll; a 28 tagú közgyűlésben a Fidesz 17 képviselője igennel szavazott, míg a többiek tartózkodtak a voksolásnál.
Török Zoltán (Fidesz), a kulturális bizottság elnöke akkor azt nyilatkozta, hogy a közgyűlés megfontoltan hozta meg döntését. Mint mondta, Besenczi Árpád jól megírt pályázatot nyújtott be, amelyet meg is tudott védeni.
Az MSZP frakció azonban tartózkodott a szavazásnál, mert szerintük előre látható volt, hogy a „kártyák le vannak osztva”, ezért úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt venni ebben a játszmában - legalábbis így fogalmazott Devecserné Óvári Ibolya MSZP-s képviselő. Hozzátette: döntésük nem Besenczi Árpád személyének szólt, hanem a politikai eljárással nem értettek egyet.
Halasi Imre, a Vidéki Színházak Igazgató Egyesületének (eddigi) elnöke sem túlzottan örült a hírnek, olyannyira, hogy le is mondott posztjáról.
Sas József: egy év felfüggesztett
A vád szerint Sas József a művészeti tevékenységéből szerzett bevételét a vállalkozó számlájára utalta, aki 90 százalékot készpénzben visszaadott Sas Józsefnek, 10 százalékot pedig megtartott magának.
Sas József az eljárás alatt végig tagadta bűnösségét, és azt mondta, nem tudott adófizetési kötelezettségéről, de amikor arról tudomást szerzett, önrevízió keretében a teljes adóhiányt befizette az adóhatóságnak.
Madonna-koncert helyszín nélkül
Augusztus elején hatalmas kérdőjel övezte a magyarországi Madonna-koncert helyszínét. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) ugyanis a válogatott két szeptemberi, hazai világbajnoki selejtezőjére hivatkozva nemet mondott arra, hogy a Puskás Ferenc Stadionban legyen Madonna augusztus 22-i koncertje. Eredetileg a Kincsem Park adott volna otthont Madonna koncertjének, de ott is visszakoztak, ezek után jött szóba,
Ám Kisteleki István, az MLSZ elnöke kijelentette, nem támogatják, hogy Madonna a Puskás Ferenc Stadionban koncertezzen, mert szerintük még 30 nap sem elég egy ilyen rendezvény után, hogy rendbe hozzák a gyepszőnyeget. Mint mondta, beláthatatlan következményei lehetnek, ha mégis a Puskás Ferenc Stadionban lenne a koncert, mert kétéves munka mehet tönkre emiatt.
Elindult hát a találgatás a koncert helyszínét illetően, volt szó faluról, sőt, a Fiumei-temetőről is, aztán végezetül a koncert szerencsére mégiscsak megvalósult a Kincsem Parkban. Madonna eljött, több órát váratta a rajongókat, aztán kisujjból lenyomta a bulit.
Hagyó Miklós nemet mond a Borfalura
Az öt éve minden évben megrendezett Borfalura idén először nemet mondott a főpolgármester helyettes. Pontosabban: a főváros közterület-foglalási díjat kért, amit a Borfalu Kht. nem akart (nem tudott) kifizetni.
A Kht. a Kultúrparthoz is eljuttatott közleménye szerint a Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes előterjesztése alapján a kézivezérelt bizottság először 25 millió forintos közterület-foglalási díjat kért a Borfalu Kht.-től, az összeget később ezt mérsékelte. A levélben akkor úgy fogalmaztak: „a kollektív felelőtlenséget megtestesítő, kézivezérelt bizottság döntéséért, amellyel szétszakította az öt év áldozatos munkájával kiépített közvetlen kapcsolatot a vidéki kis- és középborászatok, magyar szőlősgazdák, különleges hungarikumokat előállító kistermelők, valamint a fővárosi polgárok között, a felelősség egy személyben Hagyó Miklós főpolgármester-helyettest terheli.”
Hogy jövőre lesz-e Borfalu, egyelőre nem tudni.
Kósa Lajos a MODEM-ben
A debreceni szocialisták szerint azonban riasztó, ami a szoborral összefüggésben a kiállítás megnyitóján történt. Varga Zoltán önkormányzati képviselő, az MSZP városi alelnöke akkor azt mondta: a kiállítás hivatalos megnyitóján a MODEM vezetője arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a megnyitó elmarad, mert az egyik műtárggyal kapcsolatban kisebb probléma adódott. Az érdeklődők ugyan végezetül megtekinthették a tárlatot, de Gerhes Gábor alkotása, a Kósa-szobor nem volt látható.
„Ezzel kapcsolatban polgármesterként egyértelműen szeretném kinyilvánítani elvi álláspontomat: Debrecen városában hivatalban lévő politikusról képzőművészeti alkotás szabadon bemutatható, kiállítható - de csak abban az esetben, ha Debrecen város önkormányzatának ahhoz semmilyen köze nincs. Debrecen önkormányzata, polgármesteri hivatala, az önkormányzat szervezetei, intézményei, gazdasági társaságai, alapítványai nem lehetnek sem megrendelők, sem engedélyezők, sem finanszírozók egy ilyen esetben” - mondta a polgármester, aki megtiltotta, hogy a szobrot kiállítsák.
Gerhes Gábor, az alkotó nemcsak cáfolta, de ki is kérte magának, hogy politikai megrendelésre bárkiről műalkotást készítene. „Mivel debreceni kiállításra hívtak meg, olyan politikust kerestem, akit közismert és a régióhoz köthető. Kósa egyértelműen a környék politikai ikonja” - tette hozzá.
A szobrot végül kiállították és október 31-ig megtekinthető volt.
Juronics Tamás lemond
Májusban lemondott a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöki posztjáról Juronics Tamás.
A Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője Kiss János addigi elnököt váltotta 2007 szeptemberében a Magyar Táncművészek Szövetségének élén.
A Magyar Táncművészek Szövetsége közel fél évszázada alakult, és a táncművészek, táncművész együttesek, alkotó előadóművészek érdekvédelmét tűzte ki céljául. Juronics Tamás társelnöke Mucsi János, míg tiszteletbeli elnöke Novák Ferenc volt.
A Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője elmondása szerint azért távozott, mert a Szegedi Nemzeti Színház művészeti igazgatójaként nem jutott elég ideje az érdekképviseleti munkára. Távozásának másik okaként azt említette, hogy amikor szeptemberben elvállalta az elnöki tisztséget, az volt a célja, hogy a szakmát megpróbálja egyesíteni és a szövetségből kilépett tagokat visszacsábítani, és elkezdődjön egy szakmai kommunikáció. Ám ez szerinte nem így történt, a kilépett csapat nem volt hajlandó a társalgásra, sőt, Juronics szerint intenzív és erős támadások érték a szövetséget és őt magát. „A pozíció okán én nem szeretek háborúzni” - mondta akkor a művész.
A szövetségből kilépett együttesek más társulatokkal februárban alapították meg a Magyar Hivatásos Tánc- és Balettegyüttesek Egyesületét. Az egyesületet az a tíz társulat alapította, amely kilépett a Magyar Táncművészek Szövetségéből (MTSZ). A kivált művészekből alakult egyesület elnöke Keveházi Gábor, a Magyar Nemzeti Balett igazgatója, a tiszteletbeli elnöki posztot Markó Iván, a Magyar Fesztivál Balett igazgatója vállalta.
Veszélyben a Nemzeti Táncszínház
Kulturális gyilkosságnak nevezte Novák Ferenc még áprilisban a Nemzeti Táncszínház további sorsáról való döntést, miszerint költözniük kell a várból. A színház ugyanis az egykori karmelita kolostor egyik felében és a mellette lévő templomrészben helyezkedik el, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. pedig még áprilisban hasznosítási pályázatot írt ki a rendház épületére. Az indok szerint az épületet azbesztmentesíteni kell, ezért kell kiüríteni a kolostort. Ám a további tervek szerint a Karmelita-kolostort a szomszédos Sándor-palotában található köztársasági elnöki hivatal vendégházává, illetve luxusszállodává alakítanák.
Novemberben újabb ügyért kellett harcolni: a hazai táncszélet színe-java, pontosabban tizenöt Kossuth-díjas és Juronics Tamás, Keveházi Gábor, Kiss János és Novák Ferenc november 4-én petíciót nyújtott át a magyar Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága elnökének, Pető Ivánnak, mellyel a Nemzeti Táncszínház jövő évi költségvetésének 50 százalékos elvonása ellen tiltakozott.
Terézvárosi csendrendelet
A terézvárosi üzletek nyitva tartására vonatkozó rendelet nagy visszhangot váltott ki. Volt, aki örült a hírnek, és volt, aki nem: egy közösségi honlapon készült felmérés szerint például a budapestiek mintegy 90 százaléka nem értett egyet a szabályozással. A budapesti fiatalok közül sokan vettek részt a Koccintás nevű csendes tüntetésen, egy civil szervezet pedig egyenesen az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben, a Facebookon szavazás indult. Budapest városarculati tanácsnoka, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Főpolgármesteri Kabinet sem támogatta a rendeletet.
Az eredeti rendelet értelmében a VI. kerületben szeptember 1-jétől az éttermek, szórakozóhelyek és üzletek este 10 óráig tarthatnak nyitva, kivéve azok a helyek, ahol az épületben lakók kétharmada hozzájárul a meghosszabbított nyitva tartáshoz, azonban ezek az üzletek is legfeljebb hajnali 1 óráig, illetve a teraszok éjfélig fogadhatják a vendégeket. Az önkormányzat illetékesei, valamint a vendéglátók és lakók érdekképviselői közt júliusban tartott egyeztetésen ugyanakkor mégis a rendelet módosítása mellett döntöttek. Az üzletek így a lakók legalább kétharmadának hozzájárulásával akár reggel 6 óráig is nyitva tarthatnak, de alkoholt nem forgalmazhatnak ez idő alatt. A vendéglők és a szórakozóhelyek legkésőbb éjjel 1 óráig lehetnek nyitva.
Ön mitől akadt ki idén a leginkább? Írja meg nekünk!
