2010. február 20-án a Petőfi Csarnokban lép fel az 1982-ben feloszlott Dinamit. Az eredeti felállásból játszani fog Szűcs Antal Gábor, Papp Gyula, Németh Gábor. Basszusgitározni Zselencz László (ex-Edda, ex-P.Box, ex-Beatrice) fog, és Vikidál helyett Kálmán György énekel majd. Németh Gáborral beszélgettünk.
A nyolcvanas évek közepétől a magyar rock megborult, sokáig nem volt semmi esély arra, hogy felszínre kerüljön a keményebb rockzene. A kilencvenes évek a dance-floor haknikról szólt, élő fellépések szinte nem is voltak. Az élő, klasszikus rockra hosszú ideig nem volt közönség. A Dinamit megalakulásának 25. évfordulójára már össze akartam hozni a csapatot. Felhívtam Gyulát. Az első beszélgetésünk alkalmával nem mondott se igent, se nemet, csak azt, hogy majd meglátja, meg majd elkezd futni a hegyen, hogy erőt gyűjtsön, stb. Aztán nem is hívott vissza, és ez így ment éveken keresztül. Minden évben egyszer betámadtam, aztán finoman lerázott.
Vikidál Gyula az utolsó pillanatig lebegtette a dolgot?
A Mobilmánia koncerten felléptem, mint vendég, 30 év után egy színpadra kerültem Gyulával. Akkor beszélgettünk, puszi, minden, és hogy milyen jó lenne megcsinálni újra a Dinamitot. Rá néhány napra a Petőfi Csarnokban zenekari megbeszélés volt, mindent egyeztettünk, kiadónk is lett volna, és akkor pár napra rá megint felhívott, hogy ne haragudjatok, de mégsem vállalom… Mondtam, hogy nem haragszunk, viszont mi már soha többé nem akarunk veled zenélni. Már annyira akartuk csinálni, hogy a végén már nem érdekelt minket Vikidál Gyula, és lehet, hogy jobban is jártunk így. Aztán nagy mázlink lett, hogy megtaláltuk Kálmán Gyurit. Ő nem valaki alteregója, ő önmagában álló kiváló énekes.
Nem. Köszönjük szépen, nem. Mi mindent megtettünk azért, hogy jöjjön. Nem haragszunk rá, de ez már egy kész zenekar, ebben az új felállásban. Nem szeretnénk elbizonytalanítani a közönséget: mit keres ott a Gyula, akkor most ki is az énekes? Én nem szeretném az új énekest kellemetlen helyzetbe hozni.
A karrieredben milyen szerepet játszott a Dinamit? Miután megszűnt, szinte senki nem beszélt róla, mintha nem is létezett volna. Pedig: 1980 és 1981-ben az ország egyik legnépszerűbb zenekara volt. Fontos állomás volt számodra? Mert a Skorpió az volt, tudjuk, a Bikini is, az SBB is, stb.
A Dinamit a számok húzását és a megszólalást tekintve minden idők legjobb magyar rockzenekara. Jobban szólt, mint a legtöbb együttes, mert profibb muzsikusok zenéltek itt, mint a legtöbb bandában. Nehéz volt velünk egy színpadon játszania bármelyik magyar rockbandának. A Dinamit szupergroup volt, jól szóltak a lemezek, a dalok feszesek voltak, igényesek, de slágeresek is. Minden adott volt a sikerhez.
Volt jövőképünk, profi muzsikusok voltunk, tudtuk, hogy bármikor felállunk, másnap lesz munkánk. Nekem a Dinamit nagyon sokat jelentett, sikerként éltem meg. A Skorpióval napi három bulit tudtunk játszani – de azt inkább Lengyelországban. A Dinamittal szintén megcsináltuk itthon ugyanezt. Az újságcikkek nem a zenekar egészét tették tönkre, hanem csak Gyulát. Ő nem tudta idegileg elviselni, hogy állandóan árulózták, aztán megjelent ez a néhány cikk is… Felordított néhány gyerek, nem sokan, de mindig volt egy-két részeg gyerek, aki elrontotta mások örömét. Mondtuk neki: Gyuszi, ne figyelj oda rájuk, arra az ezer gyerekre figyelj, akik miattad és a zenekar miatt jöttek el.
Meddig tartott az „árulózás”? Az hogy 1979-ben a csövesek nehezen bocsátottak, meg Vikidálnak, „rendben volt”, de még 81-ben is csesztették?
Végig volt „árulózás”… Ez egy mesterséges balhé volt…, ahogy az is, hogy nem lehetett lemeze a Beatricének, a P.Mobilnak…. Dehogynem lehetett. Csak nekik az imázs miatt fontosabb volt, hogy ne legyen lemezük. Minimális kompromisszumot kellett volna hozniuk…, aztán 1-2 év múlva mindenki meg is hozta… Nem az Erdős egyéni döntése volt, hogy Gyula jöjjön a zenekarba. Révész Sanyi és Vikidál is ott állt Erdős szobája előtt, melynek az ajtaján volt egy nagy oroszlánfej, alatta egy szöveg: ki ide belépsz, hagyj fel minden reménnyel. Szóval: ott tárgyaltunk az Erdősnél. És mi mondtuk azt, hogy Gyula kell nekünk. Erdőst is érdekelte a zenekar, mert tudta, hogy szupergroup van születőben, beszélgettünk, hogy jó lenne megszerezni Sanyikát, de mi olyan kemény zenét szeretnénk, melyhez jobban megy Gyuszi hangja. Előtte mindkét énekessel beszéltünk és mindketten jöttek volna.
A Hungaroton a kilencvenes évek közepén mindkét Dinamit-lemezt kiadta egy albumon. Mit szóltatok hozzá?
Nem is tudtunk róla! Azt csináltak, amit akartak. Kivették a fiókból az anyagot és kiadták. Nem szóltak, hogy ott lehetünk-e a masteringnél…
Nincs szó róla. Ez a zenekar nem azért alakult, hogy két bulit lejátsszon, és nosztalgiázzon egyet. Lesz új Dinamit-nagylemez, az új korszakra akarunk koncentrálni. Koncerten persze játszani fogjuk a régi slágereket, de a jövőbe akarunk nézni, nem a múltba. Nem a turné miatt vesszük fel az új lemezt, hanem azért, mert szeretünk dalokat csinálni. Tavasztól őszig szeretnénk végig játszani, és nem kis helyeken. Szóval, haknizni, kocsmakoncertezni nem fogunk, csak olyan helyre megyünk, ahol lesz normális színpad, megfelelő fény és hang.
Miért kellett bevenni Lugossy Lacát 1981-ben, hiszen profi zenészek alkották a bandát, ráadásul billentyű is volt… A hangzáshoz már nem igazán tudott hozzátenni…
Az öcsém, Lojzi szerette a Beatricét, nagy rajongója volt a bandának, és amikor a Ricse feloszlott, rábeszélte a zenekart, hogy vegyük be…
Iszonyatosan sokat játszik a Bikinivel, szóval fel sem merült. Az egyeztetés szót szeretném egy életre elfelejteni.
Újrahangszerelitek a dalokat, vagy az eredeti formában játsszátok el azokat?
Ugyanúgy játsszuk el, és azért nem teszünk hozzá úgymond semmit, mert 30 év után eleve jobban szólnak a dalok, jobb a technika és mi is profibbak lettünk. Ennél többet nem kell hozzáadni. Talán előveszünk 1-2 olyan dalt, melyet annak idején csak koncerten játszottunk, de lemezre nem került.
Amikor eljöttetek a Skorpióból, szinte napok alatt összeraktátok a Dinamit anyagát, és Vikidál tulajdonképpen beleült a készbe, és pár hét alatt kész volt az első koncertműsor. Ti már bizonyos témákat a Skorpióban is megírtatok, csak a Dinamitban teljesítették ki?
Fel voltunk töltve, nem volt probléma, a korhangulat is olyan volt, hogy mindenki tele volt energiával, gyorsan megszülettek a dalok. Olyan zenét akartunk, amely tele van feszültséggel, minden pillanatban bizsergető. Mindenki hozott egy-egy témát, aztán addig pofozgattuk, amíg jó nem lett. Nem volt benne különösebb ördöngösség.
A kollégák hogyan viszonyultak hozzátok? Mit szóltak ahhoz, mondjuk az ORI büfében, hogy a megalakulás utáni hónapokban már két kislemezetek is megjelent?
Hogy viszonyultak volna hozzá? Nekik is annyi lemezük lehetett volna, amennyit akarnak. Hogy képletesen mondjam: van NB1-es csapat, NB2-es és NB3-as… NB1-es csapatnak számított a hetvenes évek második felében 4-5 zenekar, az LGT, az Omega, Fonográf, Bergendy, a Skorpió. Az NB2-es liga egyfolytában támadta az ún. élvonalat. Velük is jóban voltunk, kivéve azt az 1-2 embert, akik valóban szítani akarták a feszültséget. Persze, ők is nagy tömegek előtt játszottak, de hogy úgy mondjam, az ORI leosztása szerint ők nem számítottak igazán professzionális csapatnak. De ők nem is akartak feljönni az NB1-be, mert oda lett volna a kívülálló imázs, már pedig a közönség abban az időben a „balhészagra” jött. Meglátásom szerint egy-egy dalnál a Sanzonbizottság minimális változtatásokat kért, olyanokat, melyeket lehetett volna teljesíteni, ha éppen akarták volna az ún. balhés zenekarok. Ez ma is így van: ha úgy mész be egy ajtón, hogy utána felrúgod az íróasztalt, és elküldöd melegebb éghajlatra a döntéshozót, akkor ne várd, hogy pozitív módon álljon a dolgaidhoz.
A Dinamit a leghíresebb száma a Tinédzser dal, gyakorlatilag azok is szerették, akik a kemény rockzenét nem bírták. Voltak olyan sajtóhíresztelések, hogy ezzel a dallal akartak úgymond „pozitív ideológiát csöpögtetni a csövesek fejébe” Mi a tényleges sztorija a dalnak?
Mi a története? Totya hozta az alaptémát, és aznap összeraktuk a dalt és másnap – ha jól emlékszem Gyula írt rá szöveget. A híd lemez szövegeit S.Nagy írta, de az első lemez szövegeinek egy részét Gyula szerezte.
Agárdon volt a debütáló koncertetek, melyen több ezren voltak. De mikor és hol volt az utolsó bulitok?
Kárpátalján. Ungváron, vagy Munkácson, már nem emlékszem pontosan. Érezni lehetett, hogy elfáradt a dolog…
Két év alatt elfáradtatok? Példul a Tankcsapda idén volt húsz éves…
Csak hogy ők húsz év alatt nem játszottak annyit, mint mi két év alatt. Ma egy zenekar csak hétvégén játszik, mi meg hétfőtől hétfőig nyomtuk, egy nap nem egy esetben több bulink is volt. Persze, ettől még nem kellett volna elfáradnunk, de pszichikailag is terhelve voltunk attól, hogy Gyuszi kikészült. Vikidál nem bírta elviselni, hogy kapott néhány rossz kritikát, és ezt a hangulatot ráragasztotta a zenekarra is, mi nem tudtunk lelket önteni belé. Őszintén szólva mi is untuk már, hogy Gyulával kapcsolatban állandóan ez a téma.
Mindkét Dinamit-kislemez ugyanabban a tasakban jelent meg. Volt másik borító is, vagy csak valami üzemzavar volt a gépezetben?
Nem, azt hiszem, ugyanazzal a borító volt mindkét kislemezen. Teszem hozzá: egyszerre vettük fel mindkét kislemezt.
Az, hogy Szűcs Antal Gábor Szűcs Juditnak írt dalokat, és hogy ti játszották fel az űrdiszkós számait, azt abban a szekértáboros, „csöves-digós korszakban” titkolni kellett?
Magyarországon blokkoltuk, mert a magyarok csak végletekben képesek gondolkodni. Amerikában ez csak azt mutatta volna, hogy sokoldalúak vagyunk, nálunk viszont semmi sem volt normális – akkor sem. Persze, azt mindenki tudta, hogy Jutka testvére Szűcs Antal Gábor, így aztán, azt hiszem, ezt könnyen elfogadták.
Nem okozott gondot, hogy átállítsátok az agyatokat? Délelőtt még feljátszottátok a Zorba dalát, délután pedig már nyomtátok valahol a Külvárosban születtem ént…Nem szivárgott be néha egy-egy funkos téma koncerten, csak poénból akár…
Nem szivároghatott be, hiszen nekünk a zenélés a szakmánk. Amikor felvettünk egy Szűcs Judit-slágert, ki volt téve egy kottatartó, azon egy kotta, és mi azt eljátszottuk, ahogy kell. Takk jel soha nem volt, elsőre felvettük, hibátlanul. De ez nem jelentette azt, hogy másnap reggel a Zobra dalát dúdolva ébredtem.
Emlékszem, az ős-Bikivel vettük fel a XX. századi híradót Törökbálinton, a P Stúdióban. Éjszakai felvétel volt, hajnal négyre mindenki kidőlt… A zenei rendező megkérdezte, hogy nincs-e kedvem feldobolni a 45 perces Tévétorna blokkot, mert akkor nem kéne a dobcuccot összerakni a Rottenbiller utcában másnap… Bement az üvegfal mögé, feljátszotta a zongorát, nos, a 45 perces anyagot 50 perc alatt feljátszottam. De a Gusztáv filmsorozatot is én doboltam fel, és nem vittem bele a hangulatát más produkciókba. A jó zenei hatások az emberben maradnak, a rosszakat azonnal törli az agy.
Mire számíthat a közönség a február 20-i koncerten?
Zene lesz – mást nem tudok mondani.
