Többféle hiedelem, ünnep és szokás is kötődik ehhez a naphoz. A nyugati egyházakban ehhez a naphoz kötik a háromkirályok vagy keleti bölcsek (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) látogatását a kis Jézusnál, ezért a Háromkirályok napjaként is emlegetik. A „vízkereszt” elnevezés Krisztus megkeresztelkedésére utal. A keleti egyház viszont Krisztus születését ünnepli ma.
Krisztus megkeresztelkedésének emlékére a nyugati egyházakban a templomokban vizet szentelnek, s e szentelményből a hívek igyekeznek hazavinni valamennyit. A szentelt víz ugyanis sok mindenre használható az év folyamán, nagy szerepet kapott az ember és állatgyógyításban is. A vízszentelés mellett ilyenkor a házakat is megszentelték. Ennek a szokásnak koleda, vagy koledálás a neve, ami Újévtől Háromkirályok napjáig tartott. vagyis a házszentelés, később egyszerű jókívánságmondó szokás.
A házszentelésre már Mátyás király korából is vannak adatok: a plébános ilyenkor vette számba a házbelieket és szedte be a lélekpénzt. A koleda ennek a korai egyházi gyakorlatnak a kiteljesedése: Nyitra megyében például a pap, a kántor az egyházfiak és a ministránsgyerekek mentek el minden házhoz. Énekeltek, a pap beszentelte, megfüstölte a házat, a kántor felírta a ház ajtajára, vagy az ajtófélfára a három király nevének kezdőbetűjét (G+M+B), mert ez később megvédte a házat a rontástól, a betegségektől. Az esemény végén a háziak megvendégelték a koledálókat. Egyúttal adományokat is adtak az egyházi embereknek, pl. zsák diót, lisztet, szalonnát, kolbászt. Ez a szokás Ausztriában még ma is él.
A Kisjézus előtt ajándékokkal tisztelgő napkeleti bölcsek csillagjósok lehettek, egyes feltevések szerint a Halley üstökös fényét követve jutottak Betlehembe. Máté evangéliuma említi őket, nevük, etnikumuk, látogatásuk idejének közelebbi meghatározása nélkül. Hogy éppen hárman voltak, utal a Szentháromságra, háromféle ajándékuk Krisztus méltóságait szimbolizálja – az arany királyságára, a tömjén istenségére, a mirha emberi mivoltára utal. Egyes vélemények szerint a háromkirályok képviselik a világ korábban ismert három kontinensét is, Európát, Ázsiát és Afrikát, ezt támasztja alá az, hogy a középkortól kezdve a harmadik királyt szerecsennek ábrázolták. Főként a Dunántúlon az ünnephez tartozott a Háromkirályok megjelenítése, a Háromkirály-járás is, ami eredeti funkcióját tekintve házat volt hivatott megszentelni, mára már adománygyűjtő szokás lett .
Mint az év sok különleges, ünnepi alkalmához, ehhez a naphoz is kapcsolódott időjárásjóslás. A népi bölcsesség azt tartja, hogyha Vízkeresztkor esik, akkor hosszú lesz a tél, hideg, száraz idő esetén korai tavaszban reménykedtek, ha fúj a szél, szerencsés év lesz.
Az ünnephez kapcsolódóan számos irodalmi feldolgozás született, az egyik legismertebb ezek közül minden bizonnyal W. Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok című komédiája. Ennek egyik sikeres adaptációját legutóbb Nádasdy Ádám fordításában és a Quimby zenei közreműködésével láthattunk a Centrál színházban, de számos verset is találhatunk, ha rákeresünk a Betlehem, a háromkirályok vagy a vízkereszt ünnepéhez kapcsolódó alkotásokra, többek között Babits Mihálytól, Juhász Gyulától, Ányos Páltól; a képzőművészeti ábrázolásoknak pedig se vége, se hossza.
