A magyar repülésügy kezdetének századik évfordulójára elkészült az első magyar repülőgép korhű másolata, amelyet szombaton mutattak be a budapesti Közlekedési Múzeumban.
A helyszín a mai budapesti Örs vezér tere környékén, Rákosmezőn fekvő egykori lovassági gyakorlótér volt, ahol a XX. század első évtizedének végére külföldi minták alapján kialakult az első magyarországi repülőtér és megindult a repülős élet.
Az új közlekedési ágazat kifejlődéséhez nagy lendületet adott a La Manche csatornát elsőként átrepülő francia Louis Bleriot, aki 1909-ben több mint 200 ezer ember előtt tartott bemutatót Budapesten. Alig egy év múlva aztán Adorján János megtette első próbaútját a Szitakötővel, és 1910. január 10. mint a magyar repülésügy kezdetének dátuma bevonult a történelembe - hangzott el a Közlekedési Múzeumban tartott centenáriumi ünnepségen, amelyet a Magyar Repüléstörténeti Társaság rendezett.
A századik évfordulóra elkészült a 8,8 méter fesztávolságú, 7,3 méter hosszú és 210 kilogramm súlyú gép replikája, Váradi László repülőgép-restaurátor munkája. A múzeum repüléstörténeti gyűjteményét is gondozó szakember és munkatársai tavaly határozták el, hogy megépítik a Szitakötő pontos mását. Eredeti tervek nem maradtak fenn, ezért másodlagos forrásokat, korabeli leírásokat, fényképeket kellett gyűjteniük. A kutatás, majd a Gyöngyös mellett fekvő atkári sportrepülőtéren, Váradi műhelyében öt hónapon keresztül folytatott aprólékos munka eredményeképpen újjászületett az első magyar repülőgép.
Minden korhű rajta, a szárnyak például fenyőből, a rendkívül könnyű és nagy teherbírású törzs pedig bambuszból készült - mondta az autó-gépészmérnök végzettségű Váradi László, aki 15 éve foglalkozik régi repülők felújításával és restaurálásával.
Váradi László elmondta: a Szitakötő nem volt túlságosan jól sikerült konstrukció, mindössze kétszer 15 másodpercig repült. Adorján János aztán épített egy újabb gépet, a Struccot, de az is hamar tönkrement és a tervező-pilóta visszatért eredeti területére, az autóiparba. Évtizedekig a budapesti Mercedes-képviselet üzemvezetője, a második világháború után pedig az Ikarus Autóbuszgyár első főmérnöke volt. Soha életében nem repült többet, mindez azonban nem változtat a tényeken és nem csökkenti Adorján érdemeit, akinek nevéhez az első magyar tervezésű, magyar építésű és magyar motorral működő repülőgép kifejlesztése fűződik - mondta Váradi László.
A Szitakötő replikáját a Közlekedési Múzeum Városligeti körút 11. szám alatti székházában lehet megtekinteni. Később állandó otthonába, a Petőfi Csarnokban kerül, a múzeum repüléstörténeti és űrhajózási állandó kiállításán kap helyet. Idővel társai is lehetnek: Váradi László a magyar repülés korai szakaszának számos további modelljét kívánja megépíteni. A tervek között szerepel egyebek között a katonai repülés egy legendája, a Levente, valamint a Gerle nevű modell korhű másának megépítése.
