Az iskolai agresszió leginkább a szakképzőkben van jelen, állítja az ombudsman az iskolai erőszakról nemrég készített országos felmérés alapján. Egy kanizsai iskolában például az jelenti a visszatartó erőt, hogy a rendőrség rendszeresen tart tájékoztatást az iskolában arról, milyen büntetési tételeket vonnak maguk után bizonyos cselekmények.
Egy, a közelmúltban készített felmérésből - melynek keretében több mint 4000 diákot és közel 1000 pedagógust kérdeztek - megdöbbentő adatokra derült fény. Például, hogy iskolai verekedésben minden tizedik diák részt vett már, vagy hogy a tanulók közötti verbális agresszió szinte mindennapos. A diákok kedvelt agressziós tettei közé tartozik a kiabálás, a megszégyenítés és a kiközösítés. Ez utóbbi - a felmérés szerint - elsősorban a lányok fondorlatos módszere.
A kutatók a különböző intézménytípusok alapján is találtak eltéréseket. Ezek szerint a tanárokkal szembeni tekintélytisztelet a gimnáziumban a legalacsonyabb, míg a szakiskolában a legmagasabb. Az egyes iskolatípusoknál a fegyelmezés módszerei, eszközei is eltérnek, gimnáziumban általában szóban igazítják helyre a rendbontókat, a szakközépiskolában elégtelent adnak ugyanezért, míg a szakiskolában inkább kiküldik a tanulót az óráról.
"A diákok közti verbális agresszió ma már mindennapos, de a fizikai erőszak is egyre keményebb - ismerte el Bene Csaba, a kanizsai Zsigmondy-Széchenyi SZKI igazgatója, aki szerint a fiatalok sokszor nincsenek is tudatában annak, hogy amit tesznek, az rossz. - Ezért is örülök, hogy a rendőrség rendszeresen tart tájékoztatást az iskolában, melynek során elmondják, milyen büntetési tételeket vonnak maguk után bizonyos cselekmények."
"Úgy látom, ennek azért van visszatartó ereje - tette hozzá. - Sok gyereknek elkerekedik a szeme, mikor kiderül, hogy a csicskáztatás, a másik megszégyenítése, megverése vagy a pénzkéregetés adott esetben kimeríti a testi sértés, illetve a zsarolás fogalmát. Persze van, akire ez sem hat, a rendszeresen renitenskedők előbb-utóbb végigjárják a büntetési ranglétrát, amelynek fegyelmi és áthelyezés a vége. Ilyesmire sajnos ebben a tanévben is volt példa, az illetőt zsarolás, verekedés miatt kellett eltávolítani.
Amúgy a Zsigmondy-Széchenyi SZKI-ban az osztályfőnöki órák keretében is szó esik az iskolai agresszivitásról. Ottjártunkkor éppen az egyik kilencedikes osztályban beszéltek a témáról, sőt: szituációs feladatokat is kaptak a fiatalok. Bene Csaba szerint a diák-tanár, illetve a tanár-szülő konfliktus jóval ritkább, mint ahogy a rongálás sem jellemző. Az intézményben felszerelt beléptető-, illetve kamerarendszer általában kiszűri, megakadályozza az ilyen cselekményeket.
De mit lehet tenni az egyre erősödő iskolai agresszió ellen, felkészültek-e a tanárok az ilyen stresszhelyzetekre? "Azt próbálom megtanítani a pedagógusoknak, miként tudják kezelni, illetve megoldani az efféle szituációkat - szögezte le dr. Nagy József pszichológus, aki korábban rendőrként dolgozott. - Az agresszió a diákokból és a tanárokból is nagyfokú stresszt vált ki, az pedig erős indulatokat gerjeszt. Ilyen állapotban egyik fél sem képes tiszta fejjel, racionálisan gondolkodni, éppen ezért az esetek zömében megoldás sem születik. Ahhoz elsőként az érzelmi szintet kell csökkenteni."
"Hogyan lehet ezt elérni? Nincsenek sablonok, hiszen minden szituáció más, ám az fontos, hogy a pedagógus visszajelzést adjon a diáknak arról az agresszív cselekményről, amit tesz - magyarázta a pszchológus. - Példának okáért azt mondja neki: Értem, hogy te most fenyegetsz, sértegetsz engem. Ez a fajta racionalitás általában csökkenti az érzelmi szintet, s úgynevezett belátásos helyzetet teremt, mely lehetőséget ad később az eset nyugodt átbeszélésére."
A pszichológus szerint elméletben nem lehet elsajátítani a konfliktushelyzetek kezelését, a mindennapi életből vett szituációs gyakorlatok viszont sokat segíthetnek abban, hogy a pedagógusok is elkerüljék a lelki, vagy roszszabb esetben a testi sérülést.
Gublicza Balázs egyike azoknak a nagykanizsai pedagógusoknak, akik részt vettek dr. Nagy József pszichológus 80 órás akkreditált képzésén. A fiatal tanár szerint a konfliktushelyzetekben valóban az az első számú szabály, hogy nyugodtan, higgadtan kezeljék a szituációt.
"Ez a módszer már többször is bevált, de csak tűzoltást jelent - vélekedett a tanár, aki szerint fontos lenne, hogy a konfliktus- és stresszhelyzetek kezelése is beépüljön a pedagógusok képzésébe. - Sokkal többet kellene foglalkozni a megelőzéssel, ám ezt egyedül képtelen megoldani az iskola. A gyerek a családi mintát hozza magával, úgy viselkedik, ahogy otthon látja."
"Hazudnék, ha azt mondanám, hogy az általános iskolában nem találkozunk agresszióval, igaz, nálunk jóval kisebb mértékben jelentkezik ez a probléma, mint a középiskolákban - árulta el Kalamár Márta, a kanizsai Bolyai János Általános Iskola igazgatója, aki szerint kollégái is érzik, hogy folyamatosan romlik a helyzet. - A gyerekek egyre öntudatosabbak, önérzetesebbek, ez pedig gyakran tiszteletlenséghez vezet. A szülők nélkül ezeket a magatartásbeli vadhajtásokat lehetetlen lenyesegetni , ám sokszor a szülő is ellenséget, nem pedig partnert lát a pedagógusban."
A Bolyai-iskola egyébként a közelmúltban elnyerte az Erőszakmentes iskola címet, amihez egy biztonsági stratégiát is ki kellett dolgozni."A következő tanévtől számos olyan programot szeretnénk megvalósítani, ami közvetve segíthet az iskolai agresszió visszaszorításában. Így például rendszeresek lesznek a rendőrségi tájékoztatók, létrehozunk egy panaszládát is, illetve újításként, stresszoldás gyanánt a zeneterápiát is bevezetjük.
Az országos felmérés adataira hivatkozva az oktatási jogok biztosa, Aáry-Tamás Lajos nemzeti stratégia elkészítésére tett javaslatot.
