Nemrég jelent meg az amber smith-főnök, Ponikló Imre saját nevével fémjelzett szólólemeze. A most éppen pihenő amber smith a magyar indie-pop talán legfontosabb zenekara, Introspective című lemezük zárja a 303 magyar lemez, amit hallanod kell mielőtt meghalsz című könyvet. Ponikló Imrével beszélgettünk.
Hatalmas eltérés nincs a kettő között. Az utóbbi 4, 5 évben az amber smith igazi zenekarrá nőtte ki magát és természetesen hallatszik a többiek, de legfőképp Oszkár keze nyoma is - ez a szólólemezen nincs. De legfőképp nyersebbnek és könnyedebbnek mondanám a a "Poniklo" lemez soundját.
Ha most is létezne az amber megjelent volna a szólólemez?
Az amber smith létezik most is... de, értem a kérdés lényegét. Amennyiben jött volna egy olyan erős ihlet, koncepció az "Introspective" után, amelynek eredménye egy amber smith lemez lett volna, akkor nem hiszem. De hiszem, éppen azért nem jött, mert ennek a lemeznek meg kellett születnie, éppen ezért is jött létre.
Könnyen ráállt a kezed a magyar nyelvű dalszövegek írására?
Nem annyira, pontosan amiatt, amiért magyar szövegeket szerettem volna: hogy egy teljesen másfajta hang legyen, mint amit a legtöbben itthon etalonnak tartanak.
Azoknak a magyar előadóknak, akik angol után magyarul énekelnek, általában nőtt itthon a népszerűségük. Érzékelsz ebből valamit?
Egyelőre eléggé az elején tartok, bár őszintén szólva, kapok annyi visszajelzést, hogy ez nem érdekel igazán. Azt tapasztalom, többen és mások találnak meg, mint az amber smith által.
2008 március óta itthon élek (persze annyit utazok, amennyit csak bírok). Más a kettő, mint minden a két országban, ennek ellenére, ami az underground szcénát illeti, szerkezetében megdöbbentően hasonló mint itthon. Berlinben is megvannak a körök, a DJ csapatok, a "fontos" (legalábbis magukat fontosnak gondoló) szervezők, stb.
Ha Németországban kezdenéd következetesen építeni a karriered, lenne esélyed a nemzetközi sikerre, vagy ahhoz angolnak kell születni, hogy a british cool szubkultúra igazán elfogadjon?
A vicces az, éppen a napokban fogok 3 dalt a lemezről németül (!) felénekelni és tavasszal kint is "megindulni". Borzasztó szerencsésnek mondhatom magam, hiszen sokat turnéztam Európában, nem elsősorban karrier-megfontolások miatt döntöttem így, egyszerűen viccesnek és szokatlannak tartom, hogy egy nem német anyanyelvű németül jelenjen meg német piacon.
Ami a "british cool szubkultúrát" illeti, nos, soha nem gondoltam, hogy egy adott szubkultúra igazán be tud fogadni, ha nem ott nősz fel, de legalábbis éled életed nagy részét. Szerintem egy külföldi sem értené igazán azt a sok cinizmust, keserűséget ami itthon van - és milyen szerencsések!
Ez elsőre ellentmondásosnak tűnik, de igazából mégsem az. Ami a khm, "művészetemet" illeti, exhibicionista vagyok - persze, minden zenész/előadó az, aki szeretné megmutatni magát, vagy a gondolatait megosztani, esetleg hatással lenni másokra, legyen az egy lemez, egy könyv vagy egy festmény. Hiszen nekem is annyit tudnak adni művészek és az alkotásaik.... ugyanakkor magánemberként introvertált vagyok, vagyis ha annak tartanak - meg tudom érteni. Nem különösebben érzem szükségét hogy másokra erőltessem magam vagy a véleményemet, a barátaimat szeretem és lojális vagyok hozzájuk, de a privát élet az privát.
A szólólemez dalai már kész voltak az amberes időkben, vagy akkor kezdtél neki a dalírásnak, amikor már tudtad, hogy le fog állni a zenekar?
Is, is. Mint mondtam, természetesnek tartom, hogy most ez jött, és ezek a dalok, ez a lemez, ez az "üzenet" kiszakadt belőlem. Már az amber smith aktív ideje alatt is foglalkoztatott pár dolog, amit szerettem volna megfogalmazni. Már akkor tudtam, hogy pár embernek nem fog ez tetszeni itthon, és hogy sokakból ellenérzést válthat ki - éppen ezért lett szólólemez. Néha arra gondolok, látva, tapasztalva egyesek indulatosabb reakcióit, hogy mégsincs a popzene bajban, ha egy lemezen az emberek képesek rágódni. Néhány megabyte-nyi zenei file-on!
A szólóprojekt remek alkalom a kísérletezésre, a szerzői anyagok elhelyezésére. Mégis inkább a pop felé billen ki a dolog. Sokat hezitáltál a lehetséges irányokon?
Egyáltalán nem. Ösztönösen jöttek a dalok. És amúgy is pop-ember vagyok, azt gondolom a popzenének nagy befolyása van a legtöbbünk életére. Fura módon zenekari keretek közt sokkal jobban szeretek kísérletezni; hiszen ott több a kreatív elme és épp ez teszi lehetővé, hogy szokatlanabb dolgok jöjjenek létre. Biztos vagyok benne, a következő amber smith anyag is kicsit kísérletezőbb és más lesz; a "Poniklo" lemeznél mindenképp.
Az indie-pop szcénában sok stylist, fordász, designer dolgozik. Dolgoztál velük, vagy minden arculati elem a te víziód?
Csak annyit dolgozom fodrászokkal mint bárki: ha megnő a hajam elmegyek és levágatom....stylisttal, designerrel sosem dolgoztam, nem is tervezem.
