Három régi magyar játékfilmet újítanak fel külföldi segítséggel, és ebből Két lány az uccán című alkotást a tervek szerint a cannes-i filmfesztiválon mutatják be először.

Idén a tervek szerint három régi magyar játékfilm felújítása készül el nemzetközi segítséggel Olaszországban és Hollandiában, közülük Tóth Endre Két lány az uccán című, 1939-ben készült moziját várhatóan a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon mutatják be.

Tóth Endre (André de Toth) filmjének felújításán a bolognai filmlaboratóriumban dolgoznak, a munkálatokat a napokban a Los Angeles-i Arany Glóbusz gálán életműdíjjal kitüntetett amerikai filmrendező, Martin Scorsese filmalapítványa finanszírozza a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetségével (HFPA) együtt.

A HFPA magyar tagja, Návai Anikó elmondta, hogy a felújított kópiát a cannes-i filmfesztiválon tervezi Scorsese bemutatni. Európa egyik legrangosabb filmes mustráját május 12. és 23. között rendezik meg a francia tengerparti üdülőhelyen.



"Mivel a Két lány az uccán felújítása Bolognában zajlik, kevés információ jut el hozzánk. A filmet néhány héttel ezelőtt vitték el Magyarországról Olaszországba, a munkálatok nem bonyolultak, mert fennmaradt a film eredeti kameranegatívja, ami megkönnyíti a helyzetet" - mondta Balogh Gyöngyi, a Magyar Nemzeti Filmarchívum munkatársa.

A filmtörténésznek nincsenek pontos információi arról, összesen mennyibe kerül majd a Tóth-film felújítása. Ezzel kapcsolatban kitért arra, hogy Magyarországon nem digitális módszerrel egy normál hosszúságú, 1500 méteres játékfilm felújítása mintegy kétmillió forintba kerül, a költségeket ugyanakkor megnövelheti, ha a nagyon rossz minőség miatt szükség van digitális beavatkozásra is.

Tóth Endre a második világháború elől Los Angelesbe menekült, előtte 1939-ben öt filmet forgatott Magyarországon. Ezek a műfajt, a témaválasztást és a technikát nézve egyaránt újszerű alkotások voltak. A Két lány az uccán a korabeli párizsi produkciókra emlékeztet, a filmben szerepel többek között Ajtay Andor és Csortos Gyula, a zenét Fényes Szabolcs szerezte Békeffy István szövegeire.

A film egy jómódban élő nőről szól, aki enged egy férfi csábításának. A megesett lányt aztán kitagadják a szülei, ezért Pestre költözik, és egy női zenekarban játszik. Itt ismerkedik meg Vicával, a húsz éves parasztlánnyal, aki egy építkezésen segédmunkás, és a férfiak molesztálják. Gyöngyi szárnyai alá veszi Vicát, úrinőt farag belőle. Ám egyszer ennek az idillnek is vége szakad.

Balogh Gyöngyi hozzátette: idén további két régi magyar film felújítása zajlik külföldön, mindkettő a Holland Filmarchívumban. Kertész Mihály (később Hollywoodban Michael Curtiz) két korai némafilmjéről van szó: az egyik az 1914-ben készült A tolonc című mozi (a főszereplő Jászai Mari és Várkonyi Mihály, a kópiát két évvel ezelőtt Kolozsváron találták meg), a másik az 1917-es Az utolsó hajnal.

"Mindkét film felújítása holland pénzből készül és a két archívum közötti csere keretében kapjuk majd meg a készülő negatívok egyikét. A tolonc restaurálása Magyarországon kezdődött, de a Magyar Nemzeti Filmarchívum gépparkja nem volt megfelelő a munkálatok elvégzésére" - fejtette ki a filmtörténész.

Mint kifejtette, A toloncnak nem az eredeti kameranegatívja került elő, hanem egy hibásan másolt nitrokópia, ezért digitális beavatkozásra van szükség. A tolonchoz képest hamarabb, még az idén fejeződik be Az utolsó hajnal felújítása.