Mit is ír a hogy is hívják? Nem mindegy? A világ látványos mozdulatlansággal reagál, történjék bármi rajt.

Az intézményesített hülyeség 24 órás ügyeletet tart, a reggeli műsorok celebjei már az esti főműsoridőben lepnek meg extra adag csillogásukkal, bearanyozandó rothadó enyészetünket. A kultúra alulfinanszírozott; a színészt megeszi a politika, a képzőművészt az éhség, a zenész feloszlik, az irodalmár ki-copy-k, a táncos szakmai nyugdíjba megy. Mindez 3D-ben, hogy a filmesekről, no meg az informatika koráról meg ne feledkezzünk…

„Irtóztató, irtóztató, irtóztató” – ahogy Hamlet atyjának szelleme fogalmazott volt, s magunk is legott e sárfolyamba vesznénk, ha nem táboroznánk immáron két esztendeje a Kultúrparton, egy másik valóság árnyas fái alatt.

Tölgyeim és Uraim!

Vagy több dimenzió létezik, vagy mi vagyunk éjjel-nappal mámorosak, de bátran jelentjük: veszve nincsen semmi! Két éve szüntelen tudósítunk születendő pillanatokról, mely tartalomszolgáltatásban minden kortárs művész és ágazat alaposan kivette részét, sőt volt, aki kimaradt. 

Olyannyira napfürdőzhettünk a jeles pillanatokban, hogy felebarátaink önkifejezésének vágya ránk, kultúrpartosokra is átragadt, így alapítottunk pártot, foglaltunk teret a művészet nevében, hívtunk életre tehetségkutató versenyeket, támasztottuk fel Petőfit, s gurítottuk a magunk teremtette földközpontú univerzumot a környezetvédelem nevében.

Szóval, mit is ír a hogy is hívják? Nem mindegy, nekünk nem. Idén sem. A most indult idézetgyűjteményünk (Üzenet a Földnek) erre emlékeztet. Nap mint nap. Fogadják hát szeretettel a kétéves Kultúrparttól!