Már a második napon megszokta a kizárólag az arcát szabadon hagyó kendő viselését a nagykanizsai dr. Péró Beáta, aki a külgazdasági diplomataként dolgozó férjét követte Iránba. A két kicsi gyermeket nevelő házaspár Teheránban él több mint két éve.

Néhány évvel ezelőtt budapesti munkahelyén egy külföldi állásra pályázott a férj. A dél-zalai, nagykanizsai család élete ekkor bolydult fel.

- Soha nem felejtem el, egyik este a párom nekem szegezte a kérdést: szívem, mi lenne, ha néhány évre Pakisztánba költöznénk? Erre azonnal nemet mondtam - mesélte dr. Péró Beáta, aki fia biztonságosabb megszülése érdekében a közelmúltban néhány hónapot szülővárosában, Kanizsán töltött.

- A férjem másnap inkább Iránt választotta. Ez sokkal elfogadhatóbb ajánlatnak tűnt, és bár okozott jó pár álmatlan éjszakát, és kisírt szemeket, mire végre igent mondtam. A kislányom, Kata Sára akkoriban múlt két éves, és tudtam, hogy a döntés mindannyiunk életét gyökerestől felforgatja.



A távoli, Délnyugat-Ázsiában fekvő Irán területét tekintve 17-szer nagyobb, mint Magyarország, s a tavalyi becslések szerint 73 millióan lakták. Fővárosa, Teherán, ami 15-17 milliós népességével a világ legnagyobb metropoliszai között szerepel. Szomszédai északon Azerbajdzsán, Türkmenisztán, keleten Pakisztán és Afganisztán, nyugaton pedig Törökország és Irak. Területének központi részét sivatag és sós tavakkal tarkított sztyeppe teszi ki, partját északon a Kaszpi-tenger mossa.

- Az európaiak gyakran pusztán tudatlanságból hajlamosak az irániakat egyszerűen learabozni, pedig ott perzsák élnek, sőt ez a hivatalos nyelv is - folytatta a korábban jogászként dolgozó, dr. Péró Beáta. - A szomszédos Irak többnyire arabok lakta terület, ám Irán az egykori Perzsa Birodalom fontos szeleteként maradt fenn, ahol az államvallás a síita muzulmán. Ezek az egyházi törvények is roppant szigorúak, ám még mindig megengedőbbek, mint a szunnita valláséi.

Ebből az ott élők ugyan nem túl sokat vesznek észre, hisz a nők jó része a mindent eltakaró csadort visel. Bár Beáta elmondása szerint: ezt a kényelmetlen ruhadarabot azok hordják, akiket szigorú vallás szerint neveltek.

- Hihetetlen, de a csador butikban egymás után vállfákon sorakoztak a fekete leplek - így a kétgyermekes édesanya. - A lányoknak kilencéves kor felett kötelező a hejab, vagyis a nők számára előírt ruházat. A külföldiekkel némiképp elnézőek, de a fej bebugyolálása (a vallási előírás a haj, a fülek és a nyak eltakarását nyilvános helyen kötelezővé teszi) nélkül nem szabad az utcára lépni. A szabályok szerint még a csukló és boka sem látszódhat, tehát a hosszú nadrág kötelező. Felháborító, de a férfiaknak eközben szinte mindent szabad: nyakkendő nélkül, rövid ujjú ingben és hosszú farmerben is kimehetnek az utcára.

Az iráni nők élete a kaotikus közlekedésben sem egyszerű, hisz a tömegközlekedési eszközökön a férfiak mögött csak a hátsó üléseken foglalhatnak helyet. Sőt, a teheráni metróban a hölgyek a férfiaktól elkülönítve, külön kocsiban kell utazzanak.



- Teheránban 800 és 1800 méter között váltakozik a szintkülönbség, ám a közel ötmillió, nagy részben katalizátor nélkül gépkocsi miatt a várost betakarja a szmog - mesélt tovább Beáta, aki már megedződött a perzsák országában. - Persze mindig is európai nő leszek, de elfogadtam a perzsa nép életéhez való szigorú hozzáállását. A boltban a disznóhúst, az alkoholt, és a magyar fűszereket kivéve szinte mindent megkapok. Az ételek elkészítését is folyamatosan tanulom, s jó úton járok, hiszen a családom még nem panaszkodott. A jelszó: rizst rizzsel!

Dr. Péró Beáta hozzátette: férje megtanulta a perzsa nyelvet, melynek az országban tett kirándulások során nagy hasznát veszik, hisz a vidéki emberek csak ezt beszélik.

- Minden nap kihívás, ugyanis az étkezési szokásoktól a törvénykezésig számos érdekességet megmutat az ország - vélekedett Beáta.

- Mielőtt kimentünk Iránba, rengeteget olvastam az ottani kultúráról, a hatalmas országban fellelhető látnivalókról, és egyáltalán az emberek viselkedéséről. Azóta is lépten-nyomon arra kell rájönnünk, hogy szerencsések vagyunk, hisz egészen érdekes világba cseppentünk. Egy titokzatos, folyton pezsgő miliőbe, ahol Európa és a nyugati kultúra már oly távolinak tűnik.