A katyni és a harkovi tömegsírokból, halálgödrökből előkerült személyes tárgyakat is kiállítanak a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum időszaki tárlatán.

A katyni mészárlásról, a XX. század egyik legbrutálisabb politikai gyilkosság-sorozatáról szóló kiállítás az Emlékpont új épületszárnyában január 22-én, pénteken 15 órakor nyílik.

A kiállításon az érdeklődők számos olyan személyes tárgyat is megtekinthetnek, amelyek a tömegsírok feltárása során kerültek elő. Borzalmakat „megélt” jelvény, kereszt, zsebóra, bögre sorakozik a tárlaton egy égbekiáltó tömeggyilkosság mementójaként. 

Döbbenetes belegondolni, hogy ezek az apró tárgyak ott voltak, amikor ezerszámra gyilkolták a lengyel embereket, majd a föld alatt is hű társaik lehettek egykori gazdáiknak. Különösen megható és jelképes az a tömegsírból kiásott kereszt, amelynek közepén a legyőzhetetlen, kiterjesztett szárnyú lengyel sas látszik.

A katyni gyilkosságoknak 22 ezer lengyel állampolgár esett áldozatául. A sok ezer katonatiszten kívül az oroszok megöltek 760 orvost, 1040 tanárt és több mint 100 jogászt is. Az Emlékpontban látható kiállítás által megérthető a lengyel tragédia, mely máig ható fájdalmat jelent a lengyelek százezreinek. A tárlat rendezői 42 fényképekkel és dokumentumokkal illusztrált tabló segítségével igyekeznek bemutatni, hogy miként történt, történhetett meg a gyilkos ösztönök tombolása.

Gyalog, marhavagonokban vagy teherautókon vitték el az áldozatokat a gyilkosságok színhelyeire, ahol a fiatalabb, erősebb tiszteknek a fejükre húzták katonai kabátjukat, kezüket pedig szovjet gyártmányú, egyenlő hosszúságúra darabolt kötelekkel kötötték hátra. A foglyokat a gyilkosságok előtt még beoltották hastífusz és kolera ellen - azért, hogy elhitessék velük, nyugatra mennek. A kivégzések „halállisták” alapján történtek, a foglyokat egyenként végezték ki, maroklőfegyverrel tarkón lőtték őket.

A vérengzéseknek több magyar vonatkozása is volt. Korompay Emánuel tartalékos százados, a Varsói Egyetem magyar lektora is ott vesztette életét. 
Ő szerkesztette az első lengyel-magyar szótárt. A szintén magyar Orsós Ferenc patológus részt vett a tömegsírok vizsgálatában. A katyni jegyzőkönyv aláírásáért háborús bűnössé nyilvánították.

A tárlatot dr. Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő köszöntője után Andrzej Przewo¼nik miniszter, a lengyel Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács vezetője nyitja meg. A döbbenetes hangulatú kiállítás március 15-ig tekinthető meg az Emlékpont Múzeumban.