Rózsabokrok közt andalgó szerelmespárok, mögöttük fegyveres őrök által kínzott rabszolgák, illetve gázmaszkban vándorló alakok az amerikai pusztaság végtelenjében. Milyen jelenetek ékesítsék hálószobánk falait? A manchesteri tapétakiállításon meglepő választ kapunk erre.
Az egyetemi negyed Withworth Art Gallery egy a 17. századig visszanyúló tapétagyűjteményt gondoz, a kurátotokat ez inspirálta arra, hogy a világ első modern tapétaművészeti kiállítását tárják a nagyközönség elé, meghívott kortárs művészekkel.Az első termet például a müncheni származású fotóművész, Thomas Demand tapétázta ki, történetesen borostyán-indákkal, a második teremben rémisztő gyerekarcok fogadják a látogatót, a következő szobában a már említett andalgó szerelmáspárokat láthatjuk, rabszolgákkal a háttérben.
Hogy ilyesmivel dekorálnánk-e ma otthonunk falait? Az Andy Warhol nyomdokaiban haladó francia, olasz és amerikai művészek biztosan nem erre törekedtek, élen a palesztin származású Bashir Makhoullal, aki jeruzsálemi homokfalba fúródott lövegeket, golyónyomokat tervezett a falak borításaként, míg az angol Sarah Lucas Tits In Space (Cicik Az Űrben) című műve csikkekből kört formázó motívumaival egy buli utáni, hamutartós csendélethez hasonlít leginkább. A viktoriánus korban a Robinson Crusoe jelenetei díszítették a gyerekszoba falait, az amerikai Virgil Marti most giccses virágok közé portrézott kamaszfiúkat álmodott tapétára.
A felsorolt példák ellenére nem minden művész a megbotránkoztatást célozta meg; némelyikük valóban fogyasztási cikként kezelve a tapétát még megvásárlásra is felkínálja azt, akár a múzeum boltjában, méterét 120 angol fontért. Bár van olyan mű, melyhez külön Ausztriában gyártották le a rolnit, egyik sem kerülheti el a megunt tapéták sorsát: minden kiállítási darabot végül eltávolítanak a falakról.
A 'Walls Are Talking: Wallpaper, Art and Culture' című kiállítás 2010. február 6. és május 8. között tekinthető meg a manchesteri The Whitworth Art Gallery-ben (Oxford Road) vagy a honlapon.