Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
A Bari meg a Boldi

A Bari meg a Boldi

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2010. 02. 13.
Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
2025-07-03 18:13:45

A magyar népzene különleges hangzása, a cimbalom egyedisége és a Cimbaliband szenvedélye ragadta magával a

A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

további bejegyzések a szerzőtől »

Telt ház előtt mutatták be Szabó Magda verses meséjének első színpadi adaptációját hétvégén a Radnóti Színházban. A nemrég elhunyt írónő 1954-ben, általános iskolai tanárként és publikációs tilalom alatt álló szerzőként írta a Bárány Boldizsárt.

Azoknak a felnőtteknek, akiknek gyermekkori alapélménye volt ez a mese, nyilván okkal kelthette fel az érdeklődését a darab, és a jelenlévő gyerek-közönség is láthatóan élvezte az előadást. A meséskönyvbe illő, nagy gonddal megfestett díszletek jól illeszkednek a Boldizsár-mese hangulatához, a jelmezterv ötletes és mértéktartó, találó volt a szereposztás is (Klem Viktor tökéletes vásott kisbárány-fiú), a Vodku együttes pedig nagyon változatos és "gyerekfülbe mászó" dallamokat írt a darabhoz.


Jó szándékban és tehetséges művészekben tehát nem volt hiány a Radnótiban, és nagyon jó a darab alapötlete is. A Bárány Boldizsár színpadra állítása viszont, valljuk be, nagyon nehéz feladat elé állította az alkotógárdát. Szabó Magda eredetileg verses meseként írta meg a szöveget, amiből két dolog következett: az egyik, hogy az előadható, dialógusokból álló szövegváltozatot jórészt a dramaturgnak kellett előteremtenie. A másik, hogy narrátor hiányában a mesében található minden elbeszélést és leírást, és a mese egész szerzőnő teremtette atmoszféráját díszlettel, jelmezzel, tánccal, dallal kellett visszaadni. Az utóbbiak határozottan sikerültnek mondhatóak, az előbbi sajnos kevésbé.

Gyermekként nem olvastam a Bárány Boldizsárt, olvastam viszont (jóval később) egy verses regényt, és jó néhány költeményt Szabó Magdától, és az előadást nézve újra meg újra megdöbbentett, hogy az eddigi tapasztalataim alapján kiváló formaérzékkel rendelkező írónő nem adhatott ki a kezéből ilyen slendrián szöveget. A színpadon ugyanis versben beszélnek (idáig stimmel, végülis a Bárány Boldizsár eleve verses mese), még pedig ütemhangsúlyos (közérthetőbben: magyaros) verseléssel, rímesen.

Meglehet, hogy túl szigorúan kezelem a kérdést, de nem tudom elhinni, hogy egyedül engem zavartak az olyan sorok, mint például: "Jaj még le sem ültettem / foglaljon itt helyet menten". Ez önmagában még megbocsátható, a baj csak az, hogy az előadás szinte teljes szövegét ez jellemzi: a szótagszámok rendszeresen, szinte soha nem stimmelnek, és a párbeszédekben hemzsegnek a kínrímek. Van benne néhány igazán kedves, humoros villanás, amikor - furcsa mód - a verselés is a helyén van, és az ember fellélegezhet, de ez elég kevés ahhoz képest, hogy Szabó Magda mindig el szokta találni a szótagszámot, illetve a rímeket; ezektől lett minőségi verses mese a Bárány Boldizsár. Sőt, a formai bravúroknak köszönhetően lett jó mese is tulajdonképpen, mert maga a történet, hogy a kis rosszcsont Bárány Boldizsár iskolát kerül, meglovasít néhány létfontosságú holmit (pl. mókus-bunda, hal-hozomány), majd elszégyelli magát, visszacsempészi a dolgokat a helyükre, és jó gyermek lesz – valljuk meg, nem valami világraszóló dramaturgiai fogás. Viszont szépen, kiválóan van megírva. Versben.

Ennek a színpadra alkalmazása a szövegíró számára kis túlzással annyit jelentett, hogy írjon egy verses mesedarabot. Én a magam részéről senki ember fiától nem kívánom, hogy ki tudjon rázni a kisujjából egy ilyet. Egy dramaturgtól sem. Egy jó dramaturgtól sem. Nem az a dolga, hogy szótagokat számolgasson, és egy szótagú helyett két szótagú rímeken törje a fejét. De akkor miért nem kértek fel rá egy költőt? Végül még az is eszembe jutott, hogy szándékos volt ez a lazaság, és talán humoros akart lenni, de akárhogy is, nem hangzott jól. Azzal a gondolattal tértem haza a színházból, hogy jó előadást láttam, de a Bárány Boldizsár rossz mese.

A könyvhöz képest ezt úgy fogalmaznám meg, hogy egy jó mese jó előadását láttam, nem elég jó színpadi szöveggel. Ha ezt a részét jobban átgondolják, sokkal értékesebb és élvezetesebb lett volna a produkció.


Szabó Magda: Bárány Boldizsár - zenés mesejáték két részben
Színpadra alkalmazta: Kovács Krisztina
Rendező: Őri Rózsa

Bemutató: 2010. február 7., 15.00
További előadások: 2010. február 14. (V) 10.30, 15.00 és 27. (V) 10.30, 19.00

Extra: Bárány Boldizsár rajzok a színház honlapján.





tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Radnóti Színház Gyermek

Ajánlott bejegyzések:

  • Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció
  • Jubileumi gyermeknap a Gyimesekben Jubileumi gyermeknap a Gyimesekben
  • Varázslatos kaland színezi a nyaralást Varázslatos kaland színezi a nyaralást
  • Múzeumutca Tavaszköszöntő Múzeumutca Tavaszköszöntő
  • Dickens meséli el Jézus Krisztus életét egy új animációs filmben Dickens meséli el Jézus Krisztus életét egy új animációs filmben

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr307869554

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard