Pár napjai kikapcsolták az áramszolgáltató szakemberei a villanyt a pécsi István-aknai Lakmusz-házban, aztán másnap visszakapcsolták. Lehet, feleslegesen.
A Lakmusz-ház egyik lakója, Zomi Norbert először arra gyanakodott: a kikapcsolás azért történt, mert a fölötte lévő szintről, a plafontól a padlóig teljesen leázott a garzonlakásának valamennyi fala. Adott tehát az életveszély, elég hozzáérni a vizes vakolathoz, és máris üthet az áram. A Lakmusz-ház kivitelezési munkáinak, az oda beépített anyagoknak a minőségét tekintve ez egyáltalán nem tűnt lehetetlennek.Norbert azt hitte, hogy az a polgármesteri hivatali munkatárs adta a vészjelzést az E.ON-nak, akit ő riasztott a leázás miatt. Ám a dolog nem egészen így történt.
A szolgáltató maga küldte ki az „áramkommandót”, miután az eltelt bő négy évben nem kevés tapasztalata volt a lakmusz-ház-beli áramlopásról. Szögezzük le, Zomi Norbert, fogyasztóként, nem tartozik ebbe körbe. A szakemberek a helyszínen megállapították, hogy a tizenkét villanyórából nyolcat megcsapoltak. De azt is észrevették most csütörtökön, hogy a falakból kilógnak a csupasz, feszültség alatt lévő vezetékek, nemcsak az üres lakásban kitépett konnektoroknál, hanem a folyosókon is.
Mindennapos, mondhatni mindenperces az életveszély, így tehát azonnal lekapcsolták az egész házat a hálózatról. Az intézkedésről értesítették a polgármesteri hivatal illetékes munkatársát is, aki a pécsi címzetes főjegyző azonnali segítségét kérte. Végül is a kemény tél közepén tizenegy család maradt áram nélkül, a többség kisgyerekekkel.
Dr. Papp Judit ezek után elrendelte, hogy az önkormányzat a saját költségén küldjön ki szerelőket, akik elhárítják a közvetlen életveszélyt. Pénteken ez meg is történt, a munkákat az E.ON felügyelte, majd viszszaállította a szolgáltatást. A problémák azonban ezzel egyáltalán nem oldódtak meg. Semmi garancia nincs arra, hogy a maradék órákat holnap nem csapolják meg újra, és a maradék vezetékeket nem tépik ki megint a falból.
A régi bányamentő állomás épületéből kialakított Lakmusz-házat 2005-ben adták át, nagy ünnepség keretében. Körülbelül százmillió forintba került, és harmincöt állami gondozásból kikerült fiatalnak alakítottak ki benne a MIOK Alapítvány közreműködésével úgynevezett fecskelakásokat. Az épületet mára gyakorlatilag csaknem teljesen szétlopták és lecsupaszították.
Az állapotokra jellemző, amit Zomi Norbert – aki volt állami gondozottként az egyetem Pollack-karát hagyta ott az önálló lakás reményében – legutóbbi, önkormányzatnak elküldött levelében írt: „A lakásokat lerombolták és kifosztották, az értékesíthető dolgokat elhordták, csak a kopár falak maradtak. …Szerintem az épület a jelen körülmények között lakhatatlan. …Megpróbáltam a saját körülményeimet elfogadhatóvá alakítani, de a környezet miatt ez értelmetlen. Az értékeim védelme miatt az ajtómat vasrács védi, a folyosón falat kellett húznom, és a vészkijáraton közlekedem.”
A válaszlevélben egyebek között az áll, hogy bár Pécs városa adta az ingatlant a Lakmusz-program céljaira, az önkormányzat tehetetlen, a viszonyok tisztázatlanok, a felelősöket másutt kell keresni. Ígéret azonban érkezett: Zomi Norbert kérelmét, hogy mozdulhasson tovább a napi életveszélyből, a 2010-es költségvetés elfogadását követően megtárgyalja majd a szociális és ifjúsági, és más illetékes bizottság.
A Lakmusz-ház lakói szombaton jelezték lapunknak: áram már tényleg van, de közben kiöntött a ház egyik sarkánál lévő pöcegödör, ami István-akna egy részének szennyét fogadja be. A szennylé a házfal mellett, lépcső és az ablakok alatt folyik.
Forrás: bama.hu