A farsang ünnepének ókori elődje orgiák igazi sorozata volt: eleinte titokban, rendszerint éjjel tartották, előbb csak nők, később nők és férfiak együttes részvételével. Mára a jó és a rossz harca tavaszvárássá, téltemetéssé szelídült, a szokások vidékenként, kontinensenként nagyon különbözőek; ezek közül szemezgettünk világszerte.
Ruhr-vidék
A Bonn-Erfurt vonalától északra a 'karneválozók'-kal, Szászországban és Brandenburgban a 'farsangozók'-kal találkozhatunk. A karneválok igazi központja azonban az idén Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Ruhr-vidék és szomszédsága: Köln, Düsseldorf, Bonn, Aachen, hogy csak a nagyobb városokat említsük. A 19. században egy hajót formázó szekeret tolva búcsúztak a téltől, ami a hajóforgalom télvégi megindulását jelentettea Rajnán; innen ered a Narrenschiff (bolondhajó) elnevezés is. A feldíszített hajócskák úsztatásának szokása mellett fontosabb az almaszószos borzaska, illetve a Wurst ’kolbász’ – a Bockwursttól kezdve a Nürnberger majorannásig nagyon sokféle van – sörrel való elfogyasztása, illetve elengedhetetlen a törzskocsmákban a hajnalig tartó dáridó. Rendszerint még a kisebb településeken is sort kerítenek a bábuégetésre, amit Hoppeditznek vagy Bacchusnak hívnak. Németországban a karneválozók rendszerint egyesületekbe tömörülnek és egységes ruhában, közös elemózsiával felpakolva örömzenével vonulnak fel.
Nizza
Dél-Franciaország 500 ezer lakosú tengerparti nagyvárosába évente több mint egymillió ember érkezik, hogy élvezze az egyre színesebb, látványosabb téltemető vigasságot. Ilyenkor a városban és környékén már virágzik a mimóza, nagy üvegházakban pedig a felvonulást díszítő virágok - szegfűk, gerberák, verbénák - tömegét tenyésztik a karnevál idejére. Ezer muzsikus és táncos szórakoztatja majd a vendégeket platós, feldíszített teherautón vonulva. Esténként tűzijátékban gyönyörködhet a szórakozni vágyó tömeg. A karnevál idejére a várost is földíszítik, kirakatversenyt rendeznek, mert a karnevál előkészítése és megrendezése komoly iparággá fejlődött. Az idei karnevál a környezetvédelem jegyében zajlik: ennek érdekében már a múlt nyáron megkezdődött Nizzában a Velobleu ’kék bicikli’ program, és a természetvédelem jegyében 20 olyan, virágokkal díszített kocsi fog végiggördülni a főutcán, amely szén-dioxid-kibocsátását maximálták.
Velence
A gondolák és lagúnák városának karneválja világszerte ismert, ősi hagyományokra épül, viszont kevésbé látványos, mint a riói karnevál. Mint mondják: a riói kellemes, a velencei pedig szép.
A Szent Márk téren rendezett felvonulás kezdetben egy színjátékhoz volt hasonló, ahol a városlakók voltak a színészek, s egyben a nézők is. A közönség az erkélyekről nézhette az eseményeket, a bámészkodó hölgyek tojással dobálhatták meg a felvonulókat, az álarcosoknak pedig gyakran megengedték, hogy magánházakba büntetlenül berontsanak. A húshagyó csütörtöki ünnepségek eredetileg parádés felvonulással kezdődtek, melyet virágkoszorúba öltöztetett ökrök vezettek. Amikor a felvonuló tömeg elérte a Szent Márk teret, az ökröket lefejezték. A velencei karnevál sok részletet eljátszik a múltból: a dózse és vendégei az erkélyről üdvözlik a népet. Megszólalnak a harsonák és az ég hirtelen tele léggömbökkel. A Campanile tornyából a Dózsepalota egyik oszlopához erősített drótkötélen lassan csúszik lefelé a papírral bevont gipszgalamb. Az emberek kiáltoznak, "Viva Venezia! Ciao Venezia!", a Colombinából hullani kezdenek a szalagok és a konfettik. Ez a momentum a hajdani karneválok kötéltáncosára utal, aki a téren a harangtorony és a Palazzo Ducale Foscara Loggia-ja között kifeszített kötélen haladt át.
Húshagyókedd a karnevál utolsó napja és egyben a csúcsnapja is. Az utolsó napon búcsúznak el a Karnevál Hercegétől, és ahogy az első napon mindent odaadtak neki, ekkor mindent elvesznek tőle, elkísérik utolsó útjára és megsiratják. Még bíróság elé is cipelik, rákennek minden rosszat, ami a városban történt, kiszabják rá a büntetést, majd a nép elkíséri a máglyához. A máglyánál az élő alak helyet cserél egy felöltöztetett szalmabábúval, amit tűzre vetnek. Ez a megtisztulást jelképezi, a természet végre kilép a télből és újra életre kel.
Quebec
A fagyos English Bay Beach-i jegesmedveúszás után, amely állítólag szerencsét hoz a következő évre, következik a februári téli karnevál. Ennek keretében rendeznek jégszobrászatot, hótalpversenyt, lehet jégkajakozni, korcsolyázni Ottawában, Ontarióban. A 11 napos fesztivál téli sportversenyekkel, jégszobrász-vetélkedéssel, parádés felvonulással, és a Kanadai Símaraton Québec területére eső szakaszával (Lachute és Gatineau között) színesedik, hogy márciusban már mindenki a tavaszi szürkebálna vonulás megünneplésére készüljön, a bálnafigyelő túrákban és zenés-táncos rendezvényekben bővelkedő márciusi Óceánparti Bálnafesztiválra (Pacific Rim Whale Festival).
New Orleans
A New Orleans-i karnevál a legrégebbi ismert karnevál az Amerikai Egyesült Államokban, a Mardi Gras felvonulást hagyományosan a város francia negyedében tartanak. Az eseményre évente közel egymillió ember látogat el.
A Mardi Gras idején a félig - vagy egészen - meztelen testek valaha nagy felháborodást keltő látványa ma már szinte közhelynek számít a francia negyed kártyavetőktől és tenyérjósoktól egész évben zsúfolt utcáin. A mind nagyobb költségeket fölemésztő karnevál legfőbb pénzforrását a szerencsejátékok, a lottó és a bingó jelentik.
Rio de Janeiro
A szintén nagy múltú, portugál „leszármazott” Riói karnevál a Mardi Gras „kisöccsének” tekinthető, jelenlegi formájában 1928 óta rendezik meg. Résztvevői eredetileg szagos vízzel, vizes porral, záptojással vagy citromhéjjal dobálták egymást nagy vigadozás közepette. 1855-ben létrehozták a „fiatalok karneváli baráti társaságát”, akik zenés, kosztümös felvonulásokat szerveztek. Lényegében ma is ezek a társaságok rendezik a karneválokat egész éven át.
A farsangi szezon alatt Rio de Janeiro néhány napra a világ fővárosává válik. Bár a szambazene 1917-től hivatalosan a karnevál aláfestő zenéje, a parádén a látványos jelmezek mellett a szamba is főszerepet kap, hiszen ilyenkor mérik össze tudásukat a legjobb szambaiskolák táncosai a brazil farsang főutcáján, a több mint másfél kilométeres Sambadronon. A karneválra mintegy háromszázezer turista érkezik rendszeresen, a méregdrága jegyek ellenére – a legjobb helyekért 50 000 forint körüli összeget kell fizetni – nagyon hamar elkelnek. A szamba ritmusa varázsolta a karnevált hamisíthatatlan brazil ünneppé, az ország identitásának elemévé: a ritmus a tradicionális afrobrazil lundu és frevo keveréke a portugálok által behozott polkáéval.
A farsangi szezon alatt Rio de Janeiro néhány napra a világ fővárosává válik. Bár a szambazene 1917-től hivatalosan a karnevál aláfestő zenéje, a parádén a látványos jelmezek mellett a szamba is főszerepet kap, hiszen ilyenkor mérik össze tudásukat a legjobb szambaiskolák táncosai a brazil farsang főutcáján, a több mint másfél kilométeres Sambadronon. A karneválra mintegy háromszázezer turista érkezik rendszeresen, a méregdrága jegyek ellenére – a legjobb helyekért 50 000 forint körüli összeget kell fizetni – nagyon hamar elkelnek. A szamba ritmusa varázsolta a karnevált hamisíthatatlan brazil ünneppé, az ország identitásának elemévé: a ritmus a tradicionális afrobrazil lundu és frevo keveréke a portugálok által behozott polkáéval.
Napjainkban az Escuelas de Samba, a szambaiskolák két kilométer hosszú felvonulása vagyont érő, s egyben ezért sokak által vitatott üzleti vállalkozás. Idén még perre is sor került, mert egy hétéves kislány is szambakirálynőként, iskolája vezető táncosaként vesz részt a forgatagban. A per indítványozói felvetetették azt a kérdést, hogy ez az alapvetően erotikus tánc és felvonulás korhatáros-e. Mi sem bizonyítja a kérdés jogosságát, hogy idén 55 millió óvszert osztanak szét a karneválon. Mindemellett van az ünnepségnek egy másik arca is: a kábítószerrel kapcsolatos bűnözés, a maffialeszámolások és terrormegfélemlítések gyakoriak a Rio de Janeiro dombjaira felhúzódó nyomornegyedekben, a favelákban.
Japán
Japánban a Hounen Matsurihoz, a megújulás és termékenység ünnepéhez kötődve minden év március 15-én óriási, két, két és fél méteres fából faragott falloszokat körbehordva vonulnak fel a „karneválozók”. A felvonuláson az ország minden területéről érkező honiak mellett egyre több külföldi vesz részt, és rengeteg szaké fogy, ami a téves hiedelmekkel ellentétben nem rizspálinka, hanem amolyan rizsből hordókban erjesztett borféleség. Bár a fesztivál nagyon sok látványos, vicces elemet tartalmaz, háttere és hagyománya komoly, hiszen a szentélyről szentélyre vonulás, a jólét és gondviselés helyei között a szellemekkel való megbékélés vallásos eredetű.
Közép-Kelet-Európa: ld. a cikk első részét itt!
