Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Száztíz éve született Bunuel

Száztíz éve született Bunuel

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2010. 02. 20.
Film készült a legendás magyar hegymászóról
2022-05-27 14:31:51

A megtörtént eseményeken alapuló film ősszel kerül a mozikba. Erőss Zsolt 2002. május 25-én, 10.30-kor

Itt a várva-várt Esterházy koncertsorozat
2022-05-26 07:19:06

Újra nagy nevek érkeznek Kismartonba, május végétől decemberig tartanak a komolyzenei rendezvények a

Meseszép ékszerek pergamenből
2022-05-25 16:33:47

Király Fanni ötvösművész, ékszertervező kísérleti ékszerkollekciókat tervez és ezen keresztül vizsgálja

Budapestre érkezik a világhírű portugál énekesnő
2022-05-25 10:55:56

Június 3-án a legendás Madredeus zenekarból már ismert Beatriz Nunez vezet be a fado balladák világába

további bejegyzések a szerzőtől »

Száztíz éve, 1900. február 22-én született Luis Bunuel Oscar-díjas spanyol filmrendező, a filmtörténet egyik legeredetibb alakja.

Zaragozában tanult a jezsuitáknál, majd tizenhét évesen beiratkozott a madridi egyetemre, ahol előbb mérnöknek tanult, majd filozófiával és irodalommal foglalkozott, és megismerkedett Salvador Dalíval és Garcia Lorcával.
1920-ban megalakította az első spanyol filmklubot, és kritikákat írt az ott bemutatott filmekről. 

1924-ben Párizsban a Filmművészeti Akadémiát látogatta, filmkritikusként és rendezőasszisztensként dolgozott. Megismerkedett a szürrealista mozgalommal, barátságot kötött Louis Aragonnal és a dadaista Man Ray-jel. 1928-ban Dalíval együtt elkészítette első filmjét, Az andalúziai kutyát, amely a filmművészet egyik legjelentősebb szürrealista alkotása. 

1930-ban Franciaországban forgatta le Az aranykor című művét, amelynek vetítésén a Hazafiak Ligája és a Zsidóellenes Liga tagjai botrányt okoztak, majd a jobboldali sajtó vezetett hadjáratot ellene, végül a cenzúra teljes egészében betiltotta a filmet. 1933-1935 között Párizsban az amerikai Paramount vállalat számára dolgozott, majd a Warner Bros felkérésére Spanyolországban producerként három közönségfilmet készített. 

A spanyol polgárháború kitörése után Párizsba küldték mint követségi attasét, innen 1938-ban ugyancsak diplomáciai küldetésben Hollywoodba ment, hogy ellenőrizze a Spanyolországról készített filmeket. Egy darabig vágó, majd bemondó volt, később New Yorkban a Museum of Modern Arts munkatársa lett, de amikor kiderült, hogy ő rendezte az ateista Az aranykort, állítólag felmondásra kényszerült. 

1947-ben Mexikóban telepedett le, itt készítette első mexikói remekművét, Az elhagyottakat. Karrierje ezután felfelé ívelt. Lassan minden filmjét a sajátos bunueli világlátás uralta: olyan álomvilágot mutat, amelyben furcsa és váratlan dolgok történnek, munkáiban költőiség és az érzékenységből fakadó agresszivitás fonódott össze. 1960-ban visszatérhetett Spanyolországba, leforgatta a Viridianát, amelyet a spanyol hatóságok egyházellenesnek találtak, a cannes-i filmfesztiválon azonban nagydíjat kapott. 

A hatvanas évek jelentős alkotásai az antiklerikálisnak tartott Az öldöklő angyal, a nyíltan politizáló Egy szobalány naplója, A nap szépe, a Tristana. Három utolsó filmje, "trilógiája" - A burzsoázia diszkrét bája (1972), A szabadság fantomja (1974) és A vágy titokzatos tárgya (1977) - Párizsban készült. 1972-ben A burzsoázia diszkrét bája elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat. 

Életének utolsó éveiben Mexikóban élt, itt állt a háza, cellaszerű szobájával a hatalmas könyvtár és a céllövő terem mellett. Állítólag céllövő szenvedélye miatt lett erősen nagyothalló, filmjeit is hallókészülékkel készítette és többnyire hang nélküli vetítésben nézte. 1983-ban megjelentette önéletírását Utolsó leheletem címmel, és még ugyanebben az évben, július 29-én Mexikóvárosban meghalt.



tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Film Európai filmipar

Ajánlott bejegyzések:

  • Metszet az elengedésről Metszet az elengedésről
  • Életmese elő- és utóhanggal Életmese elő- és utóhanggal
  • A világ legátlagosabb harmincévesének kalandjai A világ legátlagosabb harmincévesének kalandjai
  • Fehérek közt egy európai Fehérek közt egy európai
  • Törékenységben az erő Törékenységben az erő

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr557870228

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  7. Meztelenség és anatómia
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

versverseny-banner-2021.png

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard