A remekmű nem vész el - közkeletű tételt számos elpusztult festménnyel lehetne cáfolni. 32 év után megjelent Magyarország (egyesek szerint Kelet-Európa) első punk-zenekarának, a Spionsnak archív felvételeket tartalmazó lemeze.

A Spions Menekülj végre című lemeze természetesen a csak néhány hónapig létező zenekar archív anyagából ad válogatást, az első nyolc dal az a próbatermi felvétel, mely körbe-körbe keringett Magyarországon, valamikor a nyolcvanas évek közepén, hogy aztán az Artpool archívumában landoljon. Az albumon helyet kapott a Total Czecho-Slovakia és a Russian Way Of Life és a The Party EP két dala is, a ResisDance és a TestPilot című new wave-es szinti-pop dalok. 

Persze, e felvételek úgynevezett élvezeti értéke meglehetősen alacsony, a zenekar sem szánta ebben a formában kiadásra, az első nyolc, próbatermi szám inkább csak afféle vázlat, a tévesztések intim bájával, ugyanakkor mégis: a magyar popkultúra egyik kulcsfontosságú mutatványa. Az első magyar punkfelvételeket hallhatjuk, melyeket akkor is ki kéne adni, ha ennél is rosszabb hangminőségben szólaltak volna meg a számok. 

Világos: az 1978. január 15-én bemutatkozott Spions elsősorban popköltészet és csak másodsorban zene, de ha többször meghallgatjuk a hangvázlatokat, kiderül: egész jó kis számok lehettek volna, ha ténylegesen meghangszerelik őket. Nemrég beszélgettünk Peter Ogival, aki elárulta, hogy azért nem volt dobosuk és dobfelszerelésük, mert az állandó rendőrségi razziák során mindent lefoglaltak, még az ócska magnókat is, így nem volt értelme drága dobot venni. Csak két gitárt hallunk – nos, ennek is van némi bája. 

A Spions szövegei a magyar poplíra csúcsteljesítményei közé tartoznak, Molnár Gergely szövegei nélkül másmilyen lett volna az URH, a Kontroll és az Európa Kiadó, ez bizonyos, az 1978-ban disszidáló, ma Kanadában élő, a magyarokkal minden kapcsolatot megszakító Molnár a honi popkultúra legtitokzatosabb alakja, afféle pop-kulturális szent, maga az ősforrás. És valóban: dalszövegei zseniálisak, a Menekülj végre a hazai popköltészet egyik kulcsszövege…
 
„A városból menekülj el/Lakásod aktív tűzfészek… Chuck Berry indulójára/Ütemes rock anr roll léptek/ Átkozott hadsereg ez/Istenem, micsoda ének / Fajtiszta gyűlölet a nyár/ Vége a békeévnek/ Mindenhol ellenség vár / És mindenhol gyűlölnek téged…/ Istenem, szólnak az ágyúk/ Bombázók raja húz délnek/ Istenem, úgyis beérnek / Hiába futsz hiába térsz meg…” 

A Spions rövid életművéből jól kivehető a szélsőséges provokáció, a zenés akcionizmus, a végletesség és a határok pontos kitapogatása. Az Anna Frank című dal talán a legjobb példa erre.

„Egy kis erőszakos szerelem, mielőtt végleg érted jönnek…. Anna Frank szeretkezz velem, Anna Frank sikíts te állat, Anna Frank különben feladlak/ Anna Frank, a fiúk kinn várnak…. Anna Frank, te vagy a háború, Anna Frank, Te vagy az álom… "

Igen, a Spions, Anna Frankkal akar szeretkezni, illetve erőszakolja meg őt, azaz magát a mítoszt. Természetesen mindez művészeti gesztus, a Spionsról – mely zenekarnak a nevét Haraszti Miklós, az egykori demokratikus ellenzékhez tartozó politikusa adta – senki nem tételezte fel, hogy valóban meg akarták volna erőszakolni Frankot, ahogy nem tételezte fel róluk a liberális ellenzékhez erős szálakkal kötődő URH, Kontroll Csoport, vagy éppen Európa Kiadó. Erről nem is kell többet beszélni. 

A Spions önmagát felszámoló, eláruló, megtagadó művészeti gesztusa is annak feltárására tett kísérlet, hogy hol húzódik az önkifejezés határa. A Spions maga volt a totális meghökkentés, mégis ennek a meghökkentésnek az ereje fejezte ki leginkább a szocializmus pitiáner diktatúrájának elviselhetetlenségét, melyet leginkább a zenekar másik kulcsdala, a Nirvania örökített meg. 

„Nirvania, oh Nirvania – kibaszott ország, üres mint a zsebed/ Nirvania, oh Nirvania, egy emberi arc sincs, az egész faj elveszett / Nirvania, oh Nirvania – remélem, elsőként pusztul el / Nirvania, oh Nirvania – semmi kíméletet nem érdemel…”

A lemez utolsó négy, new wave-ihletettségű, Párizsban rögzített felvételei semmivel nem rosszabbak, mint a nyolcvanas évek újhullámos kísérletei, európai színvonalú, dühös, provokatív táncdalok, melyek közül talán a Russian Way Of Life a legsikerültebb munka. Mit mondjuk még? „ Nem marad üzeneted / Megfagysz, mint a Beatles Hey Jude-ja.”