Ma Mapplethorpe képei korántsem hatnak olyan provokatívnak, mint egykoron; a rövid életű fotós maga is azt vallotta, hogy nem sokkolni akar, csak a tökélyt keresi, függetlenül a képeken megjelenő motívumoktól.
10 éve nemcsak Cincinatti egy múzeumában zárták be a fotós kiállítását, feljelentve az ottani igazgatóját pornográf üzenetek terjesztőjeként, Washingtonban már nem is merték támogatni a művészt, Londonban gyerekfotóit távolították el a Hayward Galériából. Ma Mapplethorpe képei korántsem hatnak olyan provokatívnak, mint egykoron; a rövid életű fotós maga is azt vallotta, hogy nem sokkolni akar, csak a tökélyt keresi, függetlenül a képeken megjelenő motívumoktól.Düsseldorfban az NRW-Kulturforum nyitotta meg a Mapplethorpe fotóiból 160-at prezentáló kiállítását, amely valóban mintha erről a keresésről próbálna egy összképet adni. A polaroidokkal és jegyzetekkel kezdődő válogatás a virágkelyhekről készült közeliken, Warhol, Patti Smith és Schwarzenegger portrékon át a kicsavart emberi testekig a kamera közelítésével az anyagiságtól egyre inkább eltávolodó művészetről ad számot, amelynek végpontját Mapplethorpe szobrokról, torzókról készült képei jelentik.
1989 előtt Mapplethorpe már annyira beteg volt, hogy a műtermi munkán kívül másra nem is lett volna képes: az HIV-vírus még ebben az évben végzett vele. Utolsó önarcképeinek egyikén halálfejes sétapálcát tart a kezében.
A klasszicizmus szabályrendszerét a minimalizmusig fokozó fotós munkái augusztus 15-éig láthatók Düsseldorfban; a kiállításhoz kiadvány is készült Black Book címmel.