Hangos sikerrel mutatták be a Bajor Állami Operaházban Eötvös Péter legújabb operáját, Az ördög tragédiáját, amelyet Kovalik Balázs rendezésében és Kovács Annamáriával az egyik szerepben láthatott a német közönség.

A több mint kétezer személyes müncheni operaház teljesen megtelt hétfőn este a premierre, a téma különössége, a zene újdonsága és a színrevitel érdekessége egyaránt hatott, az alkotókat több mint tízperces vastaps köszöntötte az előadás végén.

A müncheni dalszínház intendánsa, Nikolaus Bachler nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy felkészülten ismerje meg a friss produkciót a közönség. Többször maga vezetett pódiumbeszélgetéseket Eötvössel és a librettó írójával, Albert Ostermaierrel.
Közvetlenül a bemutató előtt Kovalik Balázs rendező, a Magyar Állami Operaház művészeti vezetője beszélt az érdeklődőknek a színrevitel nehézségeiről, minthogy ismeretlen művet, kész színpadképben kellett életre keltenie. E nehézségek az előadásban nem tükröződtek. Ellenkezőleg, a rendező kihasználta az Ilya és Emilia Kabakov által tervezett hatalmas lépcsősor adta színpadkép minden lehetőségét.

Ez az egyetlen, a színpad közepén megfordítható tömb adta a színteret az operához, melyet Madách Imre drámája, Az ember tragédiája inspirált. Számítva arra, hogy az eredeti darabot a közönség aligha ismerheti, a műsorfüzetben Mesterházi Máté tanulmánya részletezi a mű keletkezésének korát és szerepét a magyar irodalomban.

Eötvös és Ostermaier egyetértett abban, hogy ma Madách "könyvdrámája" nem ültethető át egy az egyben zenés színpadra. A történelem, az emberi sorsok és viszonyok állandóságát, de változását is tükrözi az opera. Az édenkertből elűzött emberpár bejárja Athént és Rómát, de elmegy a mai Bagdadba is, a falanszter szín pedig egy bevásárlóközpontba helyeződik.

Ádám és Éva, valamint Lucifer mellett egy új figura, Lucy irányítja a cselekményt, amelyben jelenetről jelenetre változó három női alak, és öt, ugyancsak változó férfi figura kíséri Ádámot stációin - meghalnak, legyilkolják egymást és életre kelnek.
Eötvös Péter zenéjében bevallottan erős a komikus-ironikus elem. A zeneszerző, ahogy a Három nővérnél vagy a Szerelemről és más démonokról című operánál, most is két zenekart használ, a kisebbik az árokban játszik, a nagyobbik pedig a színpad hátterében.

Amélie Haas kosztümjei fémes csillogású "techno" stílusban készültek, a történelmi korok változását jelzésszerűen ábrázolva.

Ádámot a finn tenor Topi Lehtipuu énekelte, Lucifer Georg Nigl volt, Éva Cora Burggraaf, Lucy pedig Ursula Hesse von den Steinen. Kovács Annamária egy fontos mellékszerepben lépett színpadra.

A bemutatóra nem csak a publikum volt kíváncsi, német nyelvterületről több operaház vezetője érkezett Münchenbe, Bécsből Ioan Hollender is eljött és természetesen ott volt a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Vass Lajos is.

Forrás: MTI