Kézműves foglalkozáson kerülhetünk közelebb a falusi kultúrához szombatonként a Néprajzi Múzeumban. A bábkészítés és a rendhagyó történetek április végéig hetente várják a gyerekeket és a felnőtteket.

Életében legalább egyszer mindenki felteszi azt a kérdést, hogy mit jelent a neve. A hagyományos kultúrához való kötődés napjainkban főleg ilyen, a mindennapokban is jelen lévő kérdések formájában létezik, és a Szombati Műhely szervezői is ezt választották a foglalkozások vezérfonalául: a szombati mese valamiképpen mindig a megelőző hét jeles névnapjához kötődik.

Mint azt Rékai Miklós etnográfus elmondta: a mesék kiválasztása tulajdonképpen önkényes, meglehetősen szabad asszociációkon alapul. Legtöbbször népmeséket dolgoznak fel, mert szerintük a gyerekek számára a mesei szerepekkel való azonosulás a népmese esetén a legkönnyebb. Ezen kívül újításként olyan mondákat és bibliai történeteket is felvettek a repertoárba, amelyek vagy azért érdekesek, mert kevesen ismerik őket, vagy azért, mert széles körben ismertek, csak éppen senkinek nem jut eszébe, hogy gyerekfoglalkozás témájaként nyúljon ezekhez a mesékhez.

A Zsuzsánnához kapcsolódó alkalom is az utóbbi kategóriába tartozott, ezért is látogattunk el Zsuzsánna-napot követő szombaton a Néprajzi Múzeumba. Zsuzsánna ószövetségi, Dániel könyvében található története valószínűleg mindenki számára ismert: a nagyon szép, férjezett és istenfélő Zsuzsánnát fürdőzés közben meglesi két vénember, (akik történetesen éppen bírák), és megzsarolják, hogy ha nem lesz az övék, akkor bevádolják, hogy egy ifjú férfival házasságtörésen érték. Mivel nem áll kötélnek, a bíróság halálra is ítéli az asszonyt. Az igazságot végül Dánielnek sikerül kideríteni: a két vén másképp vallott arról, hogy milyen fa alatt látták Zsuzsánnát. Mivel különbözőképpen vallanak, végül őket ölik meg. Az erőszakkal, zsarolással és kivégzésekkel tarkított történet tehát a legkevésbé sem napfényes, de a foglalkozás során beigazolódott a szervezők alapkoncepciója, hogy egy gyermek minden iránt érdeklődik, és a saját nyelvén szinte mindent el lehet neki mondani.

A mese szelídített változatát (hogy ti. a gonosz öreg bírók meg akarták csókolni szegény Zsuzsánnát) Bartha Márta múzeumpedagógus mondta el a gyerekeknek, akik nem nagyon firtatták a kínos részleteket, és azon sem akadtak fenn, hogy a házasságtörőt a bíróság halálra ítéli. A mese szereplőit ezúttal fakanálból és gyurmából készítették el a résztvevők, Kőmíves Zoltán bábkészítő irányításával.

"Az iskolarendszer arról szól, hogy fogalmi gondolkodásra késztessen, miközben nagyon intenzív képi világ mozog a gyerekekben, ami jelentősen elüt a felnőttek nyelvétől. Ennek a kifejezésére kapnak lehetőséget, amikor kézműves eszközökkel elkészítik a meseszereplőket, miközben dolgozik bennük a történet" - mondta el Rékai Miklós. A gyerekek munkái között valóban nagyon sok érdekes és elgondolkodtató megoldással találkoztunk: kiderült, hogy a kicsiknek meglepően jó érzéke van a karikatúrához, (zseniális csúnya és öreg bírók születtek), de akadt olyan is, aki Janus-arccal ábrázolta a véneket.

A kézműves foglalkozás után a felnőttek és a gyerekek Bartha Márta vezetésével közösen játszották el a mesét. A következő, március 13-i Szombati Műhely témája a Gergely-legenda lesz: a kézműves foglalkozáson adománykenyérből készíthetnek bábokat a gyerekek és a felnőttek, akiket márciusban is minden héten új történettel várnak a Néprajzi Múzeumban.