Sólyom László szerdán aláírta azt a Btk.-módosítást, ami lehetővé teszi a holokauszttagadás büntetését. A köztársasági elnök véleménye szerint a jogszabály nem alkotmányellenes.
Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője az államfő döntését úgy indokolta: az Alkotmánybíróság 2000-ben a nemzeti jelképek megsértése és az önkényuralmi jelképek használata kapcsán hozott határozataival kivételesen lehetővé tette, hogy szűken meghatározott, szimbolikus ügyekben, a politikai szükségességre hivatkozva, bizonyos vélemények kinyilvánítását akkor is bűncselekménynek nyilvánítsa a törvényhozó, ha az nem uszít gyűlöletre. Az ilyen büntető jogszabályokra tehát nem az az alkotmányossági mérce vonatkozik, mint a véleményszabadság korlátozására általában, mondta.
Sólyom László szerint ugyanakkor nem volt helyes, hogy ezt a törvényt az Országgyűlés a választási kampányban hozta meg. A kampány ideje ugyanis nem alkalmas ilyen súlyú kérdések higgadt megvitatására.
„Egy-null a demokratáknak” - értékelte Mesterházy Attila a jogszabály aláírásáról szóló hírt. A szocialista miniszterelnök-jelölt, a törvénymódosítás benyújtója újságíróknak szerdán azt mondta, kimondottan örül és üdvözli az államfő döntését.
"Ha a Fidesz és a KDNP képviselői az áprilisi választásokon többségbe kerülnek a parlamentben, az új Országgyűlés nem fog különbséget tenni a nácizmus és a kommunizmus áldozatai között" - reagált a Fidesztől Répássy Róbert.
A KDNP szerint egyoldalú a holokauszt tagadásáról szóló törvény. "A párt elég nagy jogi következetlenséget" vél felfedezni az államfő indoklásában, mondta Halász Zsuzsa, a KDNP szóvivője. Hozzátette: az államfő indoklásában az önkényuralmi jelképek használatára hivatkozik, márpedig a horogkereszt és a vörös csillag használata is jogszabályba ütközik.
Herényi Károly, az MDF elnökhelyettese szerint az államfő a törvény aláírásával sokat tett a magyarországi demokratikus közbeszéd helyreállításáért. A szabad demokrata Eörsi Mátyás is üdvözölte Sólyom László döntését, ugyanakkor jelezte, kételyei vannak az ügyben, hogy a jogszabály képes lesz-e megállítani a "fasiszta hangokat".
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) szerint a holokauszt tagadását bűncselekménnyé minősítő törvény elfogadása fontos fegyver lehet az antiszemitizmus ellen küzdők kezében, és lehetőséget teremt arra, hogy a hatóságok fel tudjanak lépni a társadalmi békét veszélyeztető csoportok ellen
Az Országgyűlés február 22-én, cikluszáró tavaszi ülésszakának utolsó napján fogadta el a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását a holokauszttagadás büntethetővé tételéről. A törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt. A jogszabály a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
