A legtöbb fiatalt nem igazán érdekli a Kossuth-díj átadás. Legtöbbünkben az rögzül, hogy két idősebb ember öltönyben kezet fog, díjátad, jön a meghatódás, taps, majd kérik a következőt. Nagy érzelmeket senkiből nem vált ki az egész, kivéve, ha a díjazott barátja, rokona vagy üzletfele, esetleg ellenségét tüntetik ki.

A Kossuth-díjat 1948-ban alapította az állam. Akkor még azok is megkaphatták, akik a szocialista termelőmunkában nyújtottak kiemelkedő teljesítményt, de díjaztak természetesen tudósokat, művészeket és írókat is. Akkor még húszezer forint járt a díj mellé, ami abban az időben szép összegnek számított. Egy mérnök fizetése akkoriban 900 és 1000 forint között mozgott, egy technikusé 600 és 800 forint körül volt. 1963-tól a díj csak szellemi szabadfoglalkozásúaknak járt.




Első alkalommal száztízen kapták meg, köztük Bajor Gizi, Déry Tibor, Füst Milán, Kovács Margit, Lukács György és Szent-Györgyi Albert.

Ki dönt?
A kormány által felállított bizottság tesz javaslatot a köztársasági elnöknek, aki  a végső szót mondja ki. A címet az arra érdemtelenektől meg lehet vonni, erre csak egyszer volt példa a díj története során: Nagy Gábor a barnakőszén elgázosításáért kapta meg, de később felmerült a gyanú, hogy a találmány nem az ő fejéből pattant ki, ezért a díját elvették tőle. Még az átadás előtt vonták vissza Sas József díját, miután kiderült, hogy adócsalásért felfüggesztett börtönt kapott. A kabarés azóta a Mikroszkóp igazgatói székéből is kiszállt.

Mit adnak?
A dicsőségen kívül elsősorban pénzt. Másodsorban korábban egy babérkoszorút, de a rendszerváltás után ezt - mily meglepő - egy Kossuth Lajost formázó aranyozott-ezüstözött kisplasztika váltotta fel. A nagy kérdés mégis az, hogy mennyi az annyi? Az induló húszezer után később már ötvenezer forintot adtak, ezt 1976 és 1984 között már hetvenezerre növelték, majd a rendszerváltásig 200 ezer volt a tét.

A jó világ a rendszerváltás után következett, azóta a KSH adatai alapján nyilvántartott éves átlagkereset ötszöröse jár. Ez idén nagyjából hatmillió forint, ami ráadásul adó- és járulékmentes.

Érdekességek
-Bátai Ilonka 15 évesen lett a díj birtokosa. Ezt kiváló habarcshordói tevékenységével érdemelte ki, brigádja 603 százalékot teljesített.
-Keleti Márton volt az egyetlen filmrendező, aki négy év alatt 3 Kossuth-díjat is hazavihetett (Ő rendezte sok más mellett a Butaságom történetét és A tizedes meg a többieket).
-Illés György operatőr elsőre mindössze egy fél díjat kapott, a másik felét Hegyi Barnabás kapta, később egy egészet is adtak neki.
-Volt olyan díjazott, akinek hat elemivel kellett egyetemre mennie, mondván, ha már díjazták, tanuljon.
-Egy hengerész brigádot is elismertek, de kapott Kossuth-díjat csőhajlító, kazánfűtő, és mozdonyvezető is.
- 2008-ban Blaskó Péter színész visszautasította a díjat, Gyurcsány Ferenc elleni tiltakozásul.

A politika és a Kossuth
Naivitás lenne azt hinni, hogy a politika és a díjazás nem fonódik össze. Emiatt itéltek oda - a rendszerváltásokkor - 1948-ban és 1990-ben is poszthumusz díjakat. (Keretben az akkori díjazottak)

Sokáig többször is kaphatott egy személy Kossuthot, Keleti Márton mellett  a zongoraművész Fischer Annie is háromszor kapta meg. A múlt rendszerben utoljára 1973-ban adományozták másodszor oda, akkor Illés György filmoperatőr volt a kitüntetett. A rendszerváltás után 1991-ben Farkas Ferenc zeneszerző, 1996-ban Kurtág György kapta meg másodszor.

Antall József miniszterelnöksége idején vezették be, hogy életműdíjként is adható legyen, nem titkolt politikai üzenettel. Így kaphatták meg határon túli művészek is. A Horn kormány sem fukarkodott a díjakkal, Kertész Imre, Madaras József, Petri György, Ráday Mihály voltak a választottaik. Az Orbán kormány idején Eperjes Károly, Kerényi Imre, Mészöly Dezső, Nagy Gáspár, Szervátiusz Tibor került sorra, aztán a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány idején Bálint András, Eörsi István, Fischer Iván és Görgey Gábor.

Nagy port vert fel Ferenczfy-Kovács Attila díjának indokolása, amely szerint azt többek között a Terror Háza kivitelezéséért kapta. Még át sem adták 2010-ben a díjat Lovasi Andrásnak, már a döntés maga is vitát váltott ki amiatt, hogy ilyen fiatalon, egy könnyűzenei műfajban elért eredményért kapta.

Az alternatív Kossuth-díj
Ezt az elismerést 1996-ban hozta létre Balogh Gyula vállalkozó, Vaja község egykori polgármestere és Földváry Györgyi budapesti lakos. A díjat azért alapították, mert nem akarták, hogy a politika bármilyen szinten is befolyásolja a művészetek elismerését. 1999 és 2002 között nem adták át, mert az alapítók szerint az akkori kormány olyan művészeket tüntett ki, akik megérdemlik.