Az Európai Uniónak foglalkoznia kell a kisebbségi konfliktusokkal, jelentette ki Sólyom László államfő vasárnap Szabadkán, vajdasági látogatása zárónapján.

"Az Európai Unió nem fordíthatja el kényesen a fejét, ha kisebbségi konfliktust lát, hanem foglalkoznia kell vele; Magyarország közelgő uniós elnökségét erre is fel kell használnunk" - mondta a köztársasági elnök a legnagyobb délvidéki pártnak, a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) a március 15-i nemzeti ünnep előestéjén tartott megemlékezésén.

Mint mondta, az Európai Unió nem csupán gazdasági közösség; ha be akarja tölteni hivatását, "akkor az etnikai-nyelvi-kulturális közösségek, vagyis a kulturális nemzetek uniójává is kell válnia".

Sólyom László örömét fejezte ki, hogy "Szerbia vonatkozásában nem merült fel a választási kényszer, mint másutt, hogy Magyarország a szomszédos ország mielőbbi integrációját részesítse-e előnyben, vagy kösse azt a kisebbségi jogok garanciáinak törvénybe foglalásához". Megismételte, hogy Szerbia példát mutatott a térség többi országának a kollektív kisebbségi jogok elismerésével, a kulturális autonómia intézményeinek törvénybe iktatásával.

Az államfő örömét fejezte ki, hogy "a magyarság vállalásának" bizonyítékaként a márciusi határidőre összegyűlt a szükséges számú aláírás ahhoz, hogy a vajdasági magyarok közvetlenül választhassák meg a többek között kulturális ügyekben őket képviselő kisebbségi önkormányzati szervet, a Magyar Nemzeti Tanácsot (MNT). Kijelentette ugyanakkor, az MNT "akkor tudja betölteni hivatalát, ha megőrzi önállóságát, nem válik az országos politika eszközévé", és a vajdasági magyarság egységét jeleníti meg.

A köztársasági elnök kiemelte: a magyar nemzet egységét kívánja hangsúlyozni azzal, hogy immár három éve mindig valamelyik határon túli nemzetrésszel együtt ünnepeli március 15-ét, "minden magyar ünnepét". Hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet egységének alapja a közös történelem és kultúra gazdag öröksége, a nemzeti emlékezet, és "ez az egység független államhatároktól és állampolgárságtól".

Sólyom László a szabadkai ünnepi megemlékezéssel befejezte háromnapos délvidéki körútját. A VMSZ meghívására tett látogatás során Horgoson felavatta a Vajdaság első köztéri Szent István-szobrát, felkereste Zombort (Sombor), Nagybecskereket (Zrenjanin), Újvidéken tárgyalt Boris Tadic szerb elnökkel.

Találkozott a szerb-magyar határhoz közelebb eső, nyugat-bácskai tömbmagyarság képviselőivel és a bánáti szórványmagyar falvak vezetőivel. A Nagybecskerektől délre található Lukácsfalván (Lukino selo) ellátogatott egy primőr kertészettel és virágtermesztéssel foglalkozó magyar családhoz, a Zombor mellett, a szerb-horvát határ közelében fekvő Bácskertesen (Kupusina) és Nagybecskerektől északra, Szentmihályon (Mihajlovo) pedig civil egyesületek képviselőivel találkozott.

Az államfő és kísérete vasárnap este visszautazott Budapestre.

2009-ben még nem díjazta Belgrád Sólyom háromnaposra tervezett márciusi vajdasági látogatását. A köztársasági elnök ezért lerövidítette programját, válaszul azonban a Vajdasági Magyar Szövetség lemondta a közös ünneplést. Helyette Erdélybe akart látogatni Sólyom, de a román hatóságok visszavonták a gépének március 15-ére kiadott leszállási engedélyt, ezért akkor az államfő végül egy nappal korábban, március 14-én  utazott Székelyföldre.