Evelyn Glennie nemcsak azért különleges, mert hallássérültként vált zenei világsztárrá, pályája abban is egyedi, hogy ő az első ütőhangszeres művész, aki kizárólag szólistaként építette fel karrierjét.

A skót ütőhangszeres művésznő, Evelyn Glennie tizenkét éves kora óta súlyos halláscsökkentként boldogul, mégis évente száznál több koncertet ad, az egyiket idén a magyar közönségnek. Evelyn Glennie március 27-én lép fel nálunk a Művészetek Palotájában, és koncertje a 30. Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik legizgalmasabb programja.

Evelyn Glennie nemcsak azért különleges, mert hallássérültként vált zenei világsztárrá vagy éppen azért, mert nőként választotta az általában férfiasnak tartott ütőhangszereket. Pályája abban is egyedi, hogy ő az első ütőhangszeres művész, aki kizárólag szólistaként építette fel karrierjét.



Eleinte szinte minden fellépése első volt valamilyen tekintetben – számtalan hangversenyteremben, fesztiválon ő volt a legelső ütőhangszeres fellépő, több zenekar is vele tartotta első koncertjét ütős szólistával, és rengeteg műnek ő volt az első előadója. Ma már 150 fölött van a neki írt darabok száma, sőt ma már ő is komponál, elsősorban filmzenét. Egyik alkotása 1997-ben jelölést kapott a Brit Film- és Televíziós Akadémia (BAFTA) díjára.

Evelyn Glennie emellett könyvet ír és filmet készít, és a klasszikus zene sztárjain kívül a könnyedebb műfajok képviselői, például Björk, Bobby McFerrin, Steve Hackett vagy a King’s Singers is az alkotótársai voltak. Nagy hangsúlyt fektet koncertjeinek látványvilágára is, így azok szinte új műfajt teremtettek a hangversenypódiumokon.

A művésznőnek 25 CD-je jelent már meg, és rögtön az első -amelyen Bartók-műveket játszott - Grammy-díjat is kapott. Evelyn Glennie több mint 80 nemzetközi díj és kitüntetés birtokosa, három éve pedig megkapta a Brit Birodalmi Érdemrend lovagi fokozatát is.