Élve temethette be a leomló homokdűne 185 millió évvel ezelőtt azt a növényevő dinoszauruszt a mai Utah szövetségi állam nyugati részén, amelynek sorsáról a PLoS ONE tudományos folyóiratban számoltak be amerikai paleontológusok.
A Seitaad ruessi "névre" hallgató dinoszaurusz valószínűleg a gigantikus testméretű növényevők, a sauropodák (hüllőmedencéjűek) korai rokona volt. Nevében a Seitaad a navajo indiánok "homokszörnyére" utal, amely áldozatait a dűnékben temette el.
"A dinoszaurusz csontjainak egy része látható volt a helyszínen. Lehet, hogy ebből ered a navahó indiánok legendája" - magyarázta Mark Loewen, a múzeum paleontológusa, a tanulmány társszerzője. A ruessi a dinoszaurusz elnevezésében Everett Ruess (1914-1934) költőre és felfedezőre utal, aki 1934-ben Utah déli részén tűnt el.
Az állat csontvázát csaknem hiánytalanul megtalálták, csupán a feje, egyik nagyujja, valamint sípcsontja hiányzik. Az állat hossza 3-4,5 méter, magassága 0,91-1,2 méter lehetett, testsúlya pedig 70-90 kilogrammot tett ki. A dinoszaurusznak hosszú farka és hosszú nyaka volt, feje valószínűleg apró lehetett. Fogait levélformájúra alakította a természet, mintha egyenesen vegetáriánus étrendre "szakosította" volna. Ennek némiképp ellentmondanak a nagy, görbe karmok a Seitaad ruessi "hüvelykujján", bár a szakemberek szerint ezek önvédelmi célokat szolgálhattak.
Bár a maradványokat homok temette be, a dinoszaurusz korában Utah ma sivatagos területén lehettek csapadékosabb részek is, ahol a vegetáció elegendő táplálékot nyújtott e kisebb testű őshüllőnek és más állatoknak.
Mint Loewen rámutatott, fontos megérteni, hogyan éltek a dinoszauruszok a múltban, hogyan hatottak rájuk a környezetükben lezajlott változások: ezáltal könnyebb megérteni, hogy miként változik világunk napjainkban.
Joseph Sertich, a New York-i Stony Brook Egyetem doktoranduszhallgatója, a tanulmány másik szerzője szerint az új lelet fényében feltételezhető, hogy Utah állam sivatagos területén további dinoszaurusz-fosszíliákra lehet számítani.
