Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
25 éve halt meg az újító festő

25 éve halt meg az újító festő

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2010. 03. 26.
Trapesített Nemzeti dal, agresszív sofőr, és biokertészkedés a Bëlga új lemezén
2025-05-16 15:00:00

Mindenféle felvezetés nélkül, tegnap megjelent a Bëlga új nagylemeze Egyre gondolunk címmel. A dalok az

Május 19-én nyitja meg kapuit a Gustav Klimt: The Immersive Experience interaktív kiállítás
2025-05-16 08:55:49

A produkció a legmodernebb technika segítségével vezeti be a látogatókat Klimt csodálatos világába, amely

Itt az új teaser Nemes Jeles László Árva című filmjéhez
2025-05-14 10:56:32

Még egy teaser készült az Oscar-, Golden Globe-, Bafta-díjas és cannes-i nagydíjas Saul fiát és a

Gyergyói népzene a Hagyományok Háza Szabadegyetemén
2025-05-13 18:00:00

A Gyergyói népzene - három generációs örökségvédelmi program megálmodói, értékmentő munkájukat, annak

további bejegyzések a szerzőtől »

Huszonöt éve, 1985. március 28-án halt meg Marc Chagall orosz-francia festő, a múlt század nagy újítói közt az egyik legnépszerűbb, aki irányzatokhoz nem sorolható képein a jelenségek helyett azok emlékképét ábrázolta, álomszerű témáit gazdag színekkel és könnyed stílusban jelenítette meg.

Kilencgyermekes vallásos vityebszki zsidó családban született 1887. július 7-én. A zsidó iskola, majd a helyi orosz gimnázium után egy helyi műhelyben, később Szentpéterváron képezte magát. Egy pártfogója segítségével 1910-ben Párizsba utazott, ahol avantgárd költők és festők társaságába került, s erősen hatott rá a kubizmus. Itt kezdett élénkebb színeket használni, s egyre komplexebb művein szétszórt, montázsszerű motívumok jelezték: a művész álmainak belső terét látjuk. Képzeletének fő forrása a gyermekkor, a képek jiddis tréfát, orosz tündérmesét vagy zenés színdarabot idéznek. 1914-ben a berlini Der Sturm galériában nyílt meg első saját tárlata, művei erősen hatottak a német expresszionistákra.

Vityebszkbe hazatérve viszonylag realista képeket festett, 1915-ben elvette egy kereskedő lányát. 1917-ben üdvözölte a forradalmat, a vityebszki körzet képzőművészeti népbiztosaként helyi múzeumot és akadémiát próbált szervezni, ám két és fél év után feladta, ezután Moszkvában Sólem Áléhem darabjaihoz tervezett díszleteket és jelmezeket.

1922-ben végleg emigrált, Berlinben, majd 1923-ban Párizsban telepedett le. A rézmetszést kitanulva Gogol Holt lelkek című regényét, majd La Fontaine meséit illusztrálta, s elkezdte a Biblia feldolgozását. 1941-ben a nácik elől Amerikába menekült, ahol számos képén megfestett felesége három évvel később meghalt.

1948-ban visszatért Franciaországba, 1952-ben újra megnősült. Új korszakának művein Párizs képei dominálnak, emellett díszleteket festett, üvegablakot tervezett, elkészítette a párizsi Opera mennyezetfreskóit, falfestményeket a New York-i Metropolitan Operának, s ő tervezte a jeruzsálemi parlament pannóit. 1973-ban Nizzában múzeuma nyílt, 1977-ben a Louvre retrospektív kiállítással tisztelgett előtte.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Festészet Jubileum Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • Újra várja a festeni vágyókat a titokzatos zebegényi kert Újra várja a festeni vágyókat a titokzatos zebegényi kert
  • Két hangon Két hangon
  • Leleplezték Munkácsy Mihály eddig ismeretlen művét Leleplezték Munkácsy Mihály eddig ismeretlen művét
  • Júliusban Borszerdák a Magyar Nemzeti Galériában Júliusban Borszerdák a Magyar Nemzeti Galériában
  • Újabb káprázatos falfestményeket találtak Pombejiben Újabb káprázatos falfestményeket találtak Pombejiben

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr537873294

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard