Mit tehetünk, hogy mi is és a természet is profitáljon az együttélésből?
Villamosenergia-termelésre alkalmasak a napelemek, kisméretű szélgenerátorok, fűtésre a különböző biomassza-kazánokat (pl. pelletkazán), vagy a hőszivattyút, melegvíz-készítésre és fűtés-rásegítésre a napkollektorokat használhatjuk.
A napkollektorok olcsóbbak, egy átlagos családi ház számára 4-6 négyzetméteres napkollektor-felület ajánlott - ez tavasztól őszig biztosítani tudja a melegvíz-készítéshez szükséges energiát -, amely kb. 1 millió Ft-ba kerül, megtérülési ideje 10-15 év.
Állami támogatás igénybe vételével ez az idő természetesen csökken. Hasonló módon a hőszivattyúk megtérülési ideje is pályázat nélkül 10-12 évre, pályázattal kb. 8 évre tehető. Ezután a berendezések teljesen ingyen szolgáltatják a hő, illetve villamos energiát.
Magyarországon sokáig nagyon alacsonyak voltak az energiaköltségek, az utóbbi időben azonban gyors emelkedés kezdődött meg mind a gáz, mind az áram árában. Mivel további növekedések várhatóak, egyre több lakos gondolkodik el azon, hogy mivel tudná kiváltani a földgázt vagy a vezetékes villamos energiát.
A megújuló energiaforrások közül a nap, a szél, valamint a földhő teljesen ingyenes, a berendezésekbe kell beruházni, ám azok a fentiek alapján megtérülnek. Az ártényező mellett ugyanolyan fontos, hogy a megújulókkal környezetbarát módon tudjuk előállítani az energiát.
A hatalmas fosszilis energiahordozókkal működtetett erőművekkel szemben a napelemek, napkollektorok, szélgenerátorok és hőszivattyúk működésük közben egyáltalán nem bocsátanak ki sem üvegházhatású gázokat, sem egyéb légszennyezőket. A biomassza-kazánok üvegházhatású gáz kibocsátása is lényegesen alacsonyabb, mintha szenet, földgázt vagy olajat égetnénk.
A megújulók felhasználásával a hagyományos energiahordozóktól függetlenül – vagy csökkentett mértékben – tudjuk előállítani a szükséges hő- vagy villamosenergiát, és a jelenleg még drágának tűnő berendezések beszerzése az egyre növekvő energiaárak hatására egyre inkább kifizetődik, különösen, ha élünk az állami támogatások és kedvezményes hitelek lehetőségével is.
Magyarországon a természeti adottságainkhoz képest alig használunk megújuló energiaforrásokat, az összes energia-fogyasztásunk kb. 5 százalékát adják csak a megújulók, ezzel az európai uniós tagállamok között a sereghajtók csoportjában helyezkedünk el. Ennek a rossz szabályozási környezet az oka, szükség lenne egy sokkal átgondoltabb és ösztönzőbb támogatási rendszerre.
Nem Budapest, Milano
Míg Izraelben és Spanyolországban már nem épülhetnek új ingatlanok napkollektorok felszerelése nélkül, addig Magyarországon semmilyen hasonló szabályozás nem létezik. Nálunk kb. 70 000 m2 a beépített napkollektor-felület, összehasonlításképp Ausztriában ez az érték 2,8 millió négyzetméter és Németorszában is minden 20-ik lakos használ már napkollektorokat.
Jenő és Anna ketten élnek egy házban, unokáik sokat vannak náluk. Melegvízfogyasztásuk átlagos. 3 éve szánták el magukat, hogy napkollektort szereljenek fel a házukra. Ezt részben az energiaárak részben a környezettudatosság inspriálta. Jenő úgy véli, túltervezte a rendszert. Túl sok meleg vizük keletkezik. 30 csöves vákuumos napkollektor vettek. Az év 2 hónapjában használ rásegítést a melegvíz előállításhoz. A rendszer teljes kiépítése 1.5 millió forint volt, de azóta csökkentek az árak. Eddig éjszakai áramot használt a vízmelegítéshez. Az áramfogyasztásuk jelentősen csökkent. Gondolkodtak hőszivattyúban is, amely 1,5-2,5 millió forint körül lett volna. Ezzel viszont 20- 25% os csökkenést értek volna el a gázfelhasználásban. Jenő szerint a technika jó, de inkább új házaknál éri meg betervezni. Az egyik fajtájánál a hőszivattyúnak másfél méter mélyen feltúrták volna a kertet –ez ellen Anna élénken tiltakozott- míg a másik esetben nagyon mélyre kellett volna fúrni, hatalmas gépekkel. Tehát ezt a rendszert elvetették.
Egy év = 23kw/nm
Szakmai tanácsra van szükséged, vagy csak jobban beleméllyednél a témába?
Katt!
