Konrád György a német Süddeutsche Zeitung tegnapi számában közzétett interjú-nyilatkozata szerint a választási eredménytől függetlenül marad az országban és kivárja, mi történik a lap munkatársa által jobbos fordulatként értékelt választási eredményt követő Fidesz-kormány alatt.
A Süddeutsche riportere, Kathrin Lauer rögtön azzal a kérdéssel kezdi az interjút, hogy várható-e alkotmánymódosítás Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt, ezen kívül a kérdező a Jobbik előretörése kapcsán Szálasi nevét is említi.Bár Konrád György Szálasi kapcsán elejét veszi a további párhuzamnak, közben utal arra, hogy az akkori szélsőjobbos vezető börtönben is ült, ami a jelenben minden bizonnyal nem így alakul. Az esszéista író válaszaiban óvatosan fogalmaz a Fidesz-kormány várható lépéseivel kapcsolatban is, és nem zárja ki, hogy a gazdasági válság megszűnésével sikeres lehet a következő négy év.
Mindemellett az idei könyvvásáron Lipcse város díjjal kitüntetett író megállapítja, hogy a Jobbik a magyar politikai élet egyik meghatározó ereje lehet, annál is inkább, mert szimpatizánsai között nemcsak „zavaros gondolkodású emberek (Wirrköpfe)”, hanem számos egyetemi hallgató, fiatal értelmiségi is van. Ők Konrád meglátása szerint régen inkább a liberális baloldalhoz húztak volna, és a Fidesszel, így a címben idézett megjegyzéssel élesen bírált Orbánnal szemben már sokkal jobban bánnak az új kommunikációs eszközökkel; ennek köszönhetően egy jobbos értelmiség előretörése mindenképp új korszakot jegyezhet.
Konrád György, aki Retkes Attila SZDSZ-béli fellépésekor kilépett az omladozó pártból, az SZDSZ felbomlását egyrészt annak a lassan kirajzolódó hagyománynak a számlájára írná, aminek megfelelően egy sikeres pártnak Magyarországon autoriter, diktatórikus felépítésűnek kell lennie, ahol egyetlen vezető határozza meg a programot.
Ez meglátása szerint nemcsak a Fideszben van így; az MSZP egykori vezetője, Horn Gyula és az SZDSZ-ben Kis János is ilyen meghatározó személyiségek voltak; az emberek a Horthy- vagy a Kádár-féle hagyaték között választhatnak, a liberalizmust pedig a kommunistákkal, illetve a zsidókkal azonosítják.
Mindeközben Konrád Eörsi István vagy Rajk László ellenzéki hagyatékát úgy értékeli az interjúban,
hogy ez a vonal már csak az említett nevek kulturális elkötelezettsége miatt sem erősödhetett meg. Konrád elmondása szerint maga sem akarta írói, közírói tevékenységét feladni a politikai pályáért, ahogy véleménye szerint sok barátja, kollégája sem.
Az 1933-as születésű
Konrád György író, esszéíró, szociológus.
Művei számos nyelven jelentek meg, a kortárs magyar próza világszerte egyik legismertebb alakja, többek között a Herder-, Kossuth-, a Franz Werfel-díj, a Goethe-emlékérem és számos békedíj birtokosa.
Bővebben az író honlapján.
Konrád az amúgy a magyar nevek írását tekintve hibákban bővelkedő interjú végén bírálja a rendszerváltás lefolyását is, amennyiben a kilencvenes években történt privatizáció, az újgazdag réteg létrejötte helyett a régi tulajdonosok kárpótlása mellett foglal állást.
A kérdésre, hogy a jobboldal parlamentbe kerülése után is marad-e Magyarországon, optimista válaszában a retorikai váltáson túl nem tart komolyabb változástól; mint mondja, barátaira és a többségre hivatkozva itthonról követi majd az eseményeket.
Forrás: Süddeutsche Zeitung