XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budapest Nagydíját idén Amosz Oz izraeli író kapja.
Az izraeli író utóbbi években megjelent könyveit Magyarországon az Európa Kiadó gondozza; legújabb kötetét, a könyvfesztiválra megjelenő Rímek életre, halálra címűt Stöckl Judit ültette át héberből magyarra.
A finom mívű kisregény az írói lét természetét, az irodalom és a valóság viszonyát boncolgatja. Ámosz Oz nagy életrajzi regénye, a Szeretetről, sötétségről című mű már a második magyar kiadásánál tart.
A szerző telefonon elmondta: nagyon megindítja könyveinek magyar sikere, különösen a Szeretetről, sötétségről fogadtatása és ezért hálás.
"Remélem, új könyvemet, a Rímek életre, halálra címűt is úgy fogják szeretni, mint az előzőt. Örülök, hogy kiadták" - jegyezte meg.
Egy kérdésre válaszolva kiemelte: már akkor elkezdett írni, amikor megtanították neki az ábécét, nagyjából hatévesen. "Mindig is szerettem történeteket mesélni és hallgatni is. Kisfiúként nem voltam sem jó sportoló, sem jó tanuló, semmiben sem voltam kiemelkedő, kivéve a történetek mesélésében. Meséltem a barátaimnak, és közben azon igyekeztem, hogy lenyűgözzem a lányokat" - idézte fel a kezdeteket.
Izraelben a nemzet lelkiismeretének tartják Ámosz Ozt, Magyarországon sokan úgy is ismerik, mint a Békét Most mozgalom egyik alapítóját. Ahogy elmondta, akárcsak 25-30 éve, most is hisz az izraeli-palesztin történelmi kompromisszumban, egy olyan békében, amely két államon alapul; Izrael és szomszédja, Palesztina egymás mellett él békében és biztonságban.
"Soha nem láttam felcsillanni a humornak még a legkisebb szikráját sem fanatikusban, legyen az izraeli vagy palesztin, és soha nem tapasztaltam, hogy egy humoros ember fanatikussá válna, ha csak nem vesztette el közben a humorérzékét.
Nem állítom, hogy pusztán humorral meg lehet oldani a konfliktust, de a humor sok mindenen átsegít" - összegezte Ámosz Oz.
Izraelben néhány hónapja jelent meg Bűnök egy falu életéből címmel novelláskötete. A könyvet máris több nyelvre fordítják. "Ezen dolgoztam eddig, most egy regény következik, de erről még túl korai lenne beszélni".
Ámosz Oz litvániai bevándorló család egyetlen gyermeke, Jeruzsálemben született 1939-ben, apja irodalomtudós, író, könyvtáros volt, anyja sok nyelven beszélő, művelt asszony. Később anyja öngyilkos lett, ő nem akart az apjával lakni és az 50-es években a Hulda kibucba költözött. Harminc évig élt ott, a Klausner nevet Ozra (bátorság) cserélte, traktorosként dolgozott, és elkezdett írni a kibuc lapjába.
Mint katona, részt vett 1967-ben a hatnapos és 1973-ban a jóm-kipúri háborúban. Közben megnősült, fia asztmás volt, ezért a család Izrael déli, sivatagos részébe, a Holt-tengerhez közeli Aradra költözött, Ámosz Oz ma is ott él és Beér-Seván, a Ben Gurion Egyetemen tanít. Lánya a haifai egyetem történelem professzora.
Mintegy húsz könyvet és 450 cikket, esszét publikált, munkáit legalább harminc nyelvre lefordították.
Forrás: MTI
