Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
A nemzet lelkiismerete kapja idén a Nagydíjat

A nemzet lelkiismerete kapja idén a Nagydíjat

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2010. 04. 15.
A kitörés története a mérhetetlen emberi szenvedés története
2023-02-04 15:31:17

A magyar tisztek személyi okmánygyűjtőiből megdöbbentő sorstörténetek rajzolódnak ki. Ungváry Krisztiánnal

Hová menjünk színházba?
2023-02-03 16:14:19

Oláh Zsolt színházi elemző a Staatsoper, a Pintér Béla Társulat és az Új Színház előadásáról mesélt

Dudaszó és haiku Ágoston Bélával
2023-02-03 13:48:43

Multimediális, összművészeti tárlat nyílt a hagyományos magyar dudával a középpontban Budakalászon

Halljuk, hogy szól a Braz Bazar zarbon!
2023-02-01 23:06:58

Sőt, egy izgalmas workshop keretében gyerekek és felnőttek is kipróbálhatják a perzsa ütőhangszert és

további bejegyzések a szerzőtől »

XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budapest Nagydíját idén Amosz Oz izraeli író kapja.

A nemzet lelkiismeretének tartják Izraelben Ámosz Ozt; az író abból az alkalomból nyilatkozott, hogy a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál (idén Izrael a díszvendég) Budapest Nagydíját veszi át.

Az izraeli író utóbbi években megjelent könyveit Magyarországon az Európa Kiadó gondozza; legújabb kötetét, a könyvfesztiválra megjelenő Rímek életre, halálra címűt Stöckl Judit ültette át héberből magyarra.



A finom mívű kisregény az írói lét természetét, az irodalom és a valóság viszonyát boncolgatja. Ámosz Oz nagy életrajzi regénye, a Szeretetről, sötétségről című mű már a második magyar kiadásánál tart.
A szerző telefonon elmondta: nagyon megindítja könyveinek magyar sikere, különösen a Szeretetről, sötétségről fogadtatása és ezért hálás.
"Remélem, új könyvemet, a Rímek életre, halálra címűt is úgy fogják szeretni, mint az előzőt. Örülök, hogy kiadták" - jegyezte meg.

Egy kérdésre válaszolva kiemelte: már akkor elkezdett írni, amikor megtanították neki az ábécét, nagyjából hatévesen. "Mindig is szerettem történeteket mesélni és hallgatni is. Kisfiúként nem voltam sem jó sportoló, sem jó tanuló, semmiben sem voltam kiemelkedő, kivéve a történetek mesélésében. Meséltem a barátaimnak, és közben azon igyekeztem, hogy lenyűgözzem a lányokat" - idézte fel a kezdeteket.

Izraelben a nemzet lelkiismeretének tartják Ámosz Ozt, Magyarországon sokan úgy is ismerik, mint a Békét Most mozgalom egyik alapítóját. Ahogy elmondta, akárcsak 25-30 éve, most is hisz az izraeli-palesztin történelmi kompromisszumban, egy olyan békében, amely két államon alapul; Izrael és szomszédja, Palesztina egymás mellett él békében és biztonságban.

Egyik magyarul is megjelent kötetében, a Hogyan gyógyítsuk a fanatikust címűben azt írta, a humor gyógyít.
"Soha nem láttam felcsillanni a humornak még a legkisebb szikráját sem fanatikusban, legyen az izraeli vagy palesztin, és soha nem tapasztaltam, hogy egy humoros ember fanatikussá válna, ha csak nem vesztette el közben a humorérzékét.

Nem állítom, hogy pusztán humorral meg lehet oldani a konfliktust, de a humor sok mindenen átsegít" - összegezte Ámosz Oz.

Izraelben néhány hónapja jelent meg Bűnök egy falu életéből címmel novelláskötete. A könyvet máris több nyelvre fordítják. "Ezen dolgoztam eddig, most egy regény következik, de erről még túl korai lenne beszélni".

Ámosz Oz litvániai bevándorló család egyetlen gyermeke, Jeruzsálemben született 1939-ben, apja irodalomtudós, író, könyvtáros volt, anyja sok nyelven beszélő, művelt asszony. Később anyja öngyilkos lett, ő nem akart az apjával lakni és az 50-es években a Hulda kibucba költözött. Harminc évig élt ott, a Klausner nevet Ozra (bátorság) cserélte, traktorosként dolgozott, és elkezdett írni a kibuc lapjába.

Mint katona, részt vett 1967-ben a hatnapos és 1973-ban a jóm-kipúri háborúban. Közben megnősült, fia asztmás volt, ezért a család Izrael déli, sivatagos részébe, a Holt-tengerhez közeli Aradra költözött, Ámosz Oz ma is ott él és Beér-Seván, a Ben Gurion Egyetemen tanít. Lánya a haifai egyetem történelem professzora.
Mintegy húsz könyvet és 450 cikket, esszét publikált, munkáit legalább harminc nyelvre lefordították.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Izrael Díjak Irodalom Szépirodalom Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Ajánlott bejegyzések:

  • Megvannak az Artisjus irodalmi díjazottjai Megvannak az Artisjus irodalmi díjazottjai
  • Készül a nagy kútba ugrás Készül a nagy kútba ugrás
  • Az év írója szerint Budapest valamit nagyon tud Az év írója szerint Budapest valamit nagyon tud
  • Egy útkereső nemzedék régi-új versei Egy útkereső nemzedék régi-új versei
  • Hamarosan átadják az Arany Medál-díjakat Hamarosan átadják az Arany Medál-díjakat

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr937874186

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard