Nemcsak Konrád Györgyöt, Nádas Pétert is megkérdezte a német sajtó a múlt heti választások eredményével és ok-okozati összefüggéseivel kapcsolatban. Nádas a német irodalmi élet ismert és elismert magyar résztvevője; legutóbbi projektje egy a RUHR2010 hat külföldi szerzőt felvonultató Odüsszeia-feldolgozás volt, amely magyarul még nem hozzáférhető.
A Die Zeit munkatársa, Jörg Lau a Süddeutsche Zeitung interjújához hasonlóan azzal a kérdéssel indított, hogy a jobb oldal győzelme mennyiben számít történelmi mérföldkőnek Magyarországon. Nádas Péter író, esszéista válaszában megerősíti, hogy Orbán Viktor a valószínűleg megszerzett abszolút többség fényében joggal beszélhet nagy fordulatról (a Wende szó rendszerváltást is jelent – a szerk.), viszont ez más olvasatban az autoriter rendszer szárba szökkenését jelzi, mely az utóbbi tizenöt évben beövetkezett folyamat.Mindeközben az író nemcsak arra tér ki, hogy a Fidesz akár kétharmados győzelme előre látható volt, míg a Jobbik valamivel az előre prognosztizált eredményeknél gyengébben szerepelt, hanem arra is, hogy utóbbi szavazóbázisának egy része nem meggyőződésből, hanem bizonytalanságból tette le a németek által xenofób és szélsőjobbos pártként jellemzett Jobbik mellett a voksot. Ez egyben a magyar politikai közélet egyik nagy hiányosságára hívja fel a figyelmet: nincs stabilizáló középréteg, az győz, aki többet ígér.
A leköszönő szocialisták felelősségét firtató kérdésre Nádas a szocialisták számos kudarcát katasztrofálisnak minősítése mellett azt is megemlíti, hogy a szocialista párt elveit, értékrendjét tekintve már nem tekinthető baloldali erőnek, illetve hogy náluk is érvényesült az a tekintélyelvű vezetési stratégia, ami a korrupcióval együtt még a Kádár-éra öröksége. Nádas szerint az állam megpumpolására az EU-hoz való csatlakozás is további alapot szolgáltatott, hiszen 2004 után már az onnan érkező pénzek megcsapolása volt a cél a politikai élet szereplői számára. Ennek fényében Nádas szerint a valódi rendszerváltás, Magyarország kísérlete, hogy felzárkózzon Európa modern államaihoz, első nekifutásra sikertelennek mondható.
Nádas a német és francia példát említve kritikai felhanggal említi a gazdasági hatalmak új piacok meghódításával kapcsolatos érdekeit, amely az elfogadott liberális nézetet használja ezek kielégítésére, miszerint belpolitikai folyamatokba nem lehet, szabad beavatkozni kívülről. Mint említi, a nagy külföldi befektetőktől származó adóbevételekről ennek köszönhetően a kormány döntött, így nem erősödhetett meg egy a civil társadalom bázisának számító középosztály.
Nádas így az új magyar kormánnyal szembeni magatatásként egyrészt Európa országai mulasztásainak figyelembe vételét javasolja, hiszen, mint mondja, nem kell csodálozni a Jobbik előretörésén ott, ahol fiatal családapák nagy cégekkel küzdenek a munkahelyük megtartásáért, munkakörülményeik folyamatos romlása mellett. Európa nem kereshet megoldást az elfordulásban a valóban visszataszító erőktől való elhatárolódásra hivatkozva.
Az utolsó, Orbán Viktor cselekvőképességére vonatkozó kérdésre Nádas újra hangsúlyozza, hogy zavarja az Európa-szerte eluralkodó, kenetteljes hangnem, miközben a nyugat már évek óta nem követte igazán az eseményeket, nem érdekelte az „unalmas és szegény kelet”, most pedig újra lehetősége van arra, hogy a jelenlegi helyzetre hivatkozva ismételten elforduljon tőlünk.
Nádas a jövő évi soros magyar EU-elnökséget ebből a szempontból tanulságosnak tartja; mindemellett nyilatkozata szerint Orbánnak kevés játéktere van, hiszen az ország eladósodott, nagy reformokra van szükség az egészségügy, oktatás, nyugdíj-járulékok terén, miközben a közigazgatás még mindig hatalmas összegekbe kerül és a lakosság kétharmada az államból él.
Nádas az interjút ennek fényében a következő mondatokkal zárja: „Szükségünk van arra, hogy Európa mellettünk álljon. Kérjük, senki ne távolodjon el tőlünk. Nincs szükség egy újabb Vasfüggönyre!”
Tanulságos a német hozzászólók véleménye, akik Nádas válaszaiban és felhívásában a magyarok okhárító magatartását vélik felfedezni, másrészt a magyar irodalmi és kulturális élet résztvevőinek felelősségét firtatják, akiknek érdekei, preferenciái meglátásuk szerint inkább a bal oldal felé húztak.