Kiállítóterembe vonultak a régen irigyelt, de ma már csak csendes nosztalgiával szemlélt készülékek.
Burján István etnográfus, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának főmuzeológusa tárlat kapcsán elmondta: van, aki Magyarországon már tizenhét éve hozzászokott az eleinte tégla méretű kultikus tárgyhoz.A Mobil-Kor-Történet című tárlaton több száz telefont állítottak ki; a legrégebbi készülék 1989-es, még mindig működik, és egy külön vállra akasztható táska is van hozzá. A kiállításon látható legfiatalabb darabok 2007-ben készültek. Egyes kivételezettek Amerikában a „mobilérzést” már az 1930-as évektől átélhették.
A kezdetben az átlagember számára elérhetetlen státusszimbólum mára teljesen hétköznapi használati tárggyá vált, amely nélkül már nem tudjuk elképzelni az életünket. Nincs már korosztály, amely idegenkedne a mobiltól. Van már nagykijelzős, könnyen kezelhető telefon kimondottan az időseknek, és van gyerekeknek szánt, „bébifon” 3 gombbal.
A mobiltelefóniában másképp halad az idő, szinte naponta van valami új. Naponta mutatnak be újdonságokat, új termékeket - fogalmazott Burján István. A baranyai megyeszékhelyen június 27-ig látható készülékek a Mobil-kor Alapítvány gyűjteményéből származnak. A munka több éve kezdődött és a fejlődés ütemét figyelembe véve megbecsülni is lehetetlen, milyen jelentős kollekció válhat belőle. Az alapítványnál nemcsak a múltra, hanem a jövőre is gondolnak, ezért célul tűzték ki, hogy a mobilokat olyan módon semmisítsék meg és hasznosítsák újra, amellyel a jövő nemzedékeinek példát lehet mutatni.