A világ egy nagy része ezzel téríti magát öntudatra kora reggel, ezt issza ebéd után, sőt vannak, akik a vacsorához is bedobnak egyet. Számos változata létezik, lehet tejes, alkohollal megbolondított, szupererős, tejszínhabos, hideg, meleg, forró. Igen, ez a kávé, aminek kiindulási alapja a kávébab.

A kávék két fajtára oszthatók, Arabicára és Robustára.

Az arabicát tartják a jobb minőségű kávénak, íze és aromája erősebb és hangsúlyosabb. Az ínyenc kávék alapanyaga. Koffeintartalma fele akkora, mint a robustáé.

Itthon nem érdemes ültetni, mert 1000-2000 méteres magasságban szeret élni, és bár van nekünk Kékes-tetőnk, nincs körülötte trópusi éghajlat. És hogy miért drágább, mint a robusta? Mert érzékeny a lelkem, körülményesebb a termesztése.

Az arabica fajtán belül természetesen több fajtát is megkülönböztetünk. A különféle kávékat a szakértők összekeverik, ezeket a keverékeket hívjuk blendnek. A fő cél az íz és az aroma minél teljesebb érvényesülése. A világ babkávé termelésének kb. 60-70 %-a arabica.

A másik ismert fajta a robusta kávé. Maximum két méteresre hagyják nőni, hogy az ültetvényeken dolgozó munkások elérhessék a kávészemeket. A tengerszint felett már 800 m-en megél, és nem egy túl igényes darab. A robusta kisebb szemű kávét terem, magasabb a koffeintartalma, azért kevesebbet kéne belőle fogyasztani, mint az arabicából. Általában arabicával keverik, és minél olcsóbb egy kávé, annál magasabb a robusta tartalma.

A világ legjobb és egyik legdrágább kávéjaként tartják számon a JAMAICA BLUE MOUNTAIN –t. Bár kávészakértők szerint a 60-as, 70-es években minősége jobb volt, és ma már csak neve az, ami a magas árat indokolhatja. Ezt a kávét sokan hamisítják, sőt keverékben is felhasználják. A nevet már akkor is lehet használni, ha mindössze 5 százalékot tartalmaz a fent említett kávéból. Az ültetvényekről származó kávé 85 százalékát Japánba exportálják. Jelenleg 0,45 kg 50 dollár környékén vásárolható meg.

Különleges, de elkészítési módját tekintve sokak számára talán kevéssé szimpatikus a Kopi Luwak kávé. Ez a kávé ugyanis egy állat végbeléből kerül elő.

A cibetmacskafélékhez tartozó közönséges pálmasodrónak kedvenc csemegéje a babkávé. Különleges ízét annak tulajdonítják, hogy miközben áthalad az állat belein, az emésztési folyamat megváltoztatja az ízét. A kávéból nagyon kevés kerül a piacra, és annak is legnagyobb része Japánba kerül.


Hiába van jó minőségű kávébabunk, ha a pörkölés során valami félrecsúszik. Jelenleg háromféle pörkölési módot különböztetünk meg

Bécsi a szomszédból: középbarna, enyhén olajos felszínű, egyenletes. A pörkölés során a kávéban lévő szénhidrát elkezd karamelizálódni, ez adja meg a kávé ízét. Tejes kávéhoz vagy melange készítéshez javasolt, espresszónak nem elég testes.

Francia pörkölés: közepesen sötétbarnára pörkölt szemek, olajos felülettel. Enyhén savas íz jellemzi ezt a pörkölési módot.

A talján barát - olasz pörkölés: Mély sötétbarna, olajosan csillogó kávészemek. Naná, hogy eszpresszót érdemes készíteni belőle. Édeskés, enyhén füstös aroma, keserű csokoládés felhangok.

Spanyol pörkölés jön létre, ha a babot túlpörkölik, az ilyen kávé égett, keserű ízű, a belőle készült eszpresszó keserű.



Balázs László a Latte Art mestere. Hogy ki ő? Egy lelkes barista, aki Szentendrén varázsol a kávé habjába hol tulipánt, hol oroszlánt. Két egyformát még sosem kaptam tőle, pedig lelkes látogatója vagyok a virággal befutatott kávézónak.

Két és fél éve végezte el a barista iskolát, - itt tanulják meg a népek, hogyan kell jó kávét készíteni, mit is jelent az espresso, vagy mire gondolhat a vendég ha egy Wiener Melange-t kér.

Szombaton, a VI. Barista Bajnokságon Latte Art (a művészi tejöntés) kategóriában állt rajthoz, hogy megmutassa, mit tud. A tejhabot csak önteni lehet, úgy kell formát kialakítani vele. Nem szabad stickket, azaz fémből készült pálcaszerűséget bevetni, az öntést kell tökélyre fejleszteni.

László szerint mi magyarok kezdjük újra felfedezni és értékelni a jó kávét, hajlandóak vagyunk kísérletezni, és egyre többen tudják, milyen pörkölésű kávé ízlik nekik, vagy hogy mi a különbség egy kenyai és egy kolumbiai ültetvényről származó kávé között.

Ennek ellenére a szakmája nem elismert, és míg külföldön jó fizetés jár a szakembereknek, itthon egyáltalán nincsenek túlfizetve. Sztárokról se nagyon hallunk, habár László példaképe Molnár Attila, aki tavaly a Barista világbajnokság 6. helyén végzett, és ezzel sokak számára meghozta a versenyzési kedvet.

Laci egy gyönyörű réz Elektra kávégéppel készíti a forró nedűt. Rögtön adja magát a kérdés, milyen gépet válasszon az egyszerű halandó, aki nem engedhet meg magának egy több százezer forintba kerülő masinát?

Szerinte egy használt Saeco gép tökéletes választás, és bár a Nespresso patronjai vagy podos(patronos) gépek vonzóak lehetnek, kiszolgáltatottá teszik a kávé fogyasztót. Persze egyszerűsége sokaknak teszi vonzóvá ezt a fajta főzőt, de az igazi gourmandok maguk darálják és főzik a feketét.

A magyarok legnagyobb része az espressóra esküszik, a nők inkább a tejes variációt részesítik előnyben, a férfiak maradnak a fekete változatnál.

De biztos hogy egy kávéházban jó kávét kapunk? Belefutottam már cappuccinóba, mely egy espresso volt tejszínhabbal a tetején - ez egyébként a nyugati országrészben elterjedtebb, köszönhetően osztrák barátainknak.

Ha a kávéház odafigyel a gépeire, a kávé minőségére és a személyzet képzésére, akkor nem lehet baj.

De szomorú tapasztalat, hogy sok helyen hiába jó minőségű a kávé, túlgőzölik a tejet, és enyhén égett ízt kap, ami erőteljes minőségromláshoz vezet. A tulajdonosok egy része ugyanis nem szívesen áldoz szakemberre, így gyakorlatilag bárki főzhet kávét. Egyes kávékereskedők csak megfelelő betanítás után engedik kávéikat árusítani, pont azért, ne gondolhassuk, a kávé a rossz.

Kávéfüggyő vagy? Irány a múzeum! Most nyílt kiállítás a kávézás történetéből. És hogy hol? Katt.