A kunszentmártoni Országné Dékány Katalin kezében a lószőr többszáz órányi munka eredményeként csodálatos ékszerré válik. Tudják ezt külföldön is, így nem csoda, hogy Katalin ékszerei közül találni Amerikában és Svájcban is néhányat.
— A lószőrékszer készítést autodidakta módon tanultam meg — mesélte el Országné Dékány Katalin. — Résztvettem 1979-ben a tiszakürti alkotótáborban, itt talákoztam Bodrogi Sanyi bácsival, aki az alaphurkolást megmutatta nekem. Az egész annyira megtetszett, hogy a következő évben már egy komplett garnitúrát küldtem kiállításra. 1985-ben iparművész címet kaptam. Nem ez volt azonban a munkám, végzettségemet tekintve tüdőgondozói szakasszisztens vagyok, több évtizedet húztam le az egészségügyben. Ezidő alatt az emberek iránti szeretet miatt sem fordult meg a fejemben, hogy hátat fordítsak az egészségügynek és csak a lószőrékszerek készítésével foglalkozzam.
Országné Dékány Katalin elmondta, manapság egy faliszőnyegen dolgozik, azt varrja szinte éjjel-nappal.
— A férjem tervezte, ő adja hozzá az instrukciókat is. Emellett azt tervezem, hogy az ékszereimet jövőre nevezem a magyar kézműves remek címre, amit a közelmúltban a férjem is elnyert kun hímzésével.
Katika volt egyébként az első hazai lószőrfonó, aki népi iparművész lett. Külföldön is felfigyeltek már a munkásságára. Még 1987-ben egy budapesti külkereskedelmi cég vette fel vele a kapcsolatot, rajtuk keresztül legértékesebb munkái Las Vegas-ba kerültek. 1989-ben egy kulturális delegáció tagjaként járt egy párizsi bemutatón, ahol az ékszerei nagy sikert arattak. Katika Magyarországra nem is nagyon csinál ékszereket, hisz mint hangsúlyozza, ha foglalkozik vele, azért megkéri az árat, amit általában itthon sokalnak. Legutóbb például Svájcból kértek tőle egy gyűrűt, amit már el is készített.
Forrás: szoljon.hu