Az állatok letapossák, lelegelik a sarjadó vetést, a gazdák szerint már évek óta.
A mások földjein portyázó lovakra Szigeti Gábor, a gadányi polgárőrség vezetője hívta fel elsőként a figyelmet.– Lelegelik a kukoricát, búzát: rengeteg kárt okoznak – kezdte Szigeti Gábor. – Egy-két lovat az ember még elhajt, de itt tizenegyről beszélhetünk. A gazdájuk hagyja, hogy szabadon kóboroljanak. Szerintem nem tud nekik eleséget adni, azért mennek mindenfelé, mert éhesek, szomjukat meg az árok vizéből csillapítják. Azért nem tudnak az állatvédők semmit tenni, mert nincsenek leromlott állapotban, mivel mindig van mit enni a környéken, persze a mások kárára.
Szikora Zsolt polgárőr azt taglalta: a lótartó úgy alakította ki a karámot, hogy a hegyre vezető utat is lezárta, pedig az ottani pincékhez többen is járnak. Így, ha valaki azt az utat használja nyitni-zárnia kell a karámot, amit pedig rossz szemmel néz a gazdája. Legutóbb villanypásztorral kerítette körbe, olyannal, amit nem lehetett oldani. Ezért fogóval vágták el, hogy át tudjanak menni.
A falu szélénél a lovakat ugyan nem lehetett látni, de a nyerítésük elárulta jelenlétüket. A szántóföldekről jött a hangjuk, ahova az erdőn keresztül is kijutnak.
– Mikor az első fejtrágyázást végeztük, tiszta lónyom, meg lócitrom volt az egész – mondta az ott gazdálkodó Horváth Péter. – Három-négy éve szóltam először Nagy Györgynek, hogy fogja vissza a lovait. Mentem végig a területen és gyönyörűen látszott karikában a sáv, amit lelegeltek a búzában, kukoricában. Nemcsak vadkárról, hanem lókárról is beszélhetnénk.
A kerítés előtt parkoló autó elárulta: a lovak gazdája itthon van. Szerinte őt nem terheli felelősség: azért szabadulnak el a lovak, mert valaki, vagy valakik rendszeresen megrongálják a karámot.
– Meg tudom mutatni: itt vannak a kerítésnek kivágott akácoszlopok, s azt is, hol lopták el a drótokat. Különben is: amennyiben a területen villanypásztor van, nem vagyok köteles a lovak mellett 24 órában őrt tartani – tette hozzá Nagy György.
– Miért tenne bárki is ilyet, nekünk pontosan az lenne az érdekünk, hogy ne jöjjenek ki a lovak – hangzott a szemrehányás a jelenlévőktől. Nagy György szerint az ellentétek szítása miatt, valamint azért, hogy tőle pénzt tudjanak kérni a károkért. De áll elébe: akit kár ér, jelentse be és kifizeti.
A gazdálkodók hitetlenkedve ingatták a fejüket: már legalább négy éve megy a huza-vona, eddig sem történt semmi. Már torkig vannak a földeken legelő lovakkal. Nem az a megoldás, hogy a károkat kifizessék, hanem zárják be az állatokat, hogy ne tudjanak kimenni, vagy el kell őket vinni a faluból.
Forrás: sonline.hu