A vámpíros ifjúsági bestsellersorozat, az Alkonyat az ötödik azon a feketelistán, amelyet az Amerikai Könyvtárszövetség (ALA) tesz közzé évente a tartalmuk miatt kifogásolt könyvekről. Az olvasók szerint viszont a regények egyáltalán nem veszélyesek a fiatalokra.

A listára főként a vulgáris nyelvezet, a szexualitás bemutatása vagy más kifogásolt tartalom miatt kerülnek fel a könyvek. A vámpírokkal és vérfarkasokkal tarkított, kamaszkori szerelmi szálakat felvonultató Alkonyat-regényeket már régóta támadják keresztény szervezetek — elsősorban szexuális tartalmuk és természetfeletti szereplőik miatt. Az ALA is hasonló kifogásokkal élve vette be felsorolásába.

Az Alkonyat-sorozat regény- és mozifilmváltozata súrolta az eladási és nézettségi rekordokat. Az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium egyik irodalom szakos tanára is kezébe kapta az első részt, és nem tenné a nem ajánlott szerzemények listájára.

— A tanórákon a kötelező olvasmányok mellett ezzel a könyvvel is foglalkozhatunk, amit jó ötletnek tartok, hiszen ha a mai fiatalok ezt olvassák, akkor erről kell beszélni — fogalmazott dr. Farkasné Csató Katalin. Az egyik érettségi tétel kapcsán tanulóival is tárgyalja a sorozat sikerének titkát, mely abban áll, hogy Stephenie Meyer írónő egybegyúrta a korábbi irodalmi sztereotípiákat. A rém- és vámpírtörténetek, a szépség és a szörnyeteg mesevilága mellett a szokásos szerelmi szál is megjelenik.

— Azonban mindenki azt az elemet emeli ki belőle, amelyet éppen fontosnak tart, szeret — ecsetelte Sztankovics Elisabeth, aki az első rész befejezése után a második kötetbe is belekezdett.

— Bár az első rész nem igazán tetszett, a többiek agyondicsérték — mesélte Szász Anna Tünde, aki a világhálón már az ötödik „etapba” is belekezdett. — Igaz, fellelhetők benne az általános klisék, mégsem olyan megszokott, mint a többi mű. Az előző háromhoz képest a negyedik rész már kissé elrugaszkodott, véres és horrorszerű, ám nem tiltanám.

A lányok Papp Nikolettel együtt azonos álláspontot képviselnek. A történet fő irányvonala a love story, melybe egyesek valóban belelovagolják, túlzottan beleélik magukat — s a fővámpír már valóságos kultuszt teremtett —, ám egyénenként változik, hogy a könyv kire milyen hatást gyakorol. Állítják, a szereplők által generált történetet a „normális” fiatalok könnyen elkülönítik saját életüktől, a valóságtól.

— Annak ellenére, hogy ezek a modern mesék horrorisztikus, félelemkeltő jeleneteket vonultatnak fel, hasznosak a fiataloknak. Az elemek lelki világukban is megjelenhetnek, és a könyv megoldást nyújthat, segítheti a stressz leküzdését, a személyiségfejlődést — magyarázta Kozma Zoltán. A klinikai szakpszichológus szerint az érzelmileg labilis serdülők ugyan elsodródhatnak egy-egy történet kapcsán, általában nem merülhet fel probléma. Úgy véli, a túlvilági lények és a küzdelmek régi szimbólumok, melyek a modern társadalom elvárásainak megfelelően, ezúttal más sémákon keresztül jelennek meg.



Forrás: Beol