Hétfőn hivatalosan is megnyílt a Sanghaji Világkiállítás, amely a világ valaha volt legnagyobb ilyen rendezvénye. Az épületek szinte minden esetben építészeti remekművek is, már most világhíresek. Vessünk egy pillantást arra, hogy mely épületek számítanak építészeti különlegességnek a világkiállítás területén.
Az egykori portugál gyarmat ma Kína része, de különleges közigazgatási terület, saját pénznemmel és közigazgatással. A város pavilonja egy hatalmas kerekes piros nyúl. Az épület az egyik leglátványosabb kiállításon fellelhető forma. Tervezője, Carlos Marreiros a nyúl fejét és farkát hatalmas felfújható ballonokból alakította ki. A nyúl füle, farka és kerekei vörösek, az anyaországgal való politikai és kulturális összetartozást szimbolizálják, amelynek pavilonja egyébként is a szomszédban található. Az épület 19,99 méter magas és ezzel 1999-re utal, amikor a miniállam visszatért Kínához, sőt a külső falak olyan üvegből készültek, amelyek a nappali világosságban a kínai pavilont tükrözik vissza. A makaói pavilon 2500 vendéget képes fogadni és van még egy fontos funkciója: amíg a kínai tömegek várakoznak, hogy bejussanak az egész kiállítás szíveként funkcionáló hazai pavilonba, addig megnézhetik a makaói videókat, ugyanis a kivetítőket a kígyózó sorok irányába állították fel.
Hamburg
A német város Sanghaj testvérvárosa, ezért nagy volt a nyomás rajta, hogy nívós pavilonnal készüljön. Hamburg az egyetlen német város, amely az anyaországtól külön állított ki. Az épület egy érdekes koncepció, amely középpontjában az energia újrahasznosítása és a környezetvédelem áll. A ház hűtését különleges, a föld hűvösét használó technológiákkal, az energiaellátást pedig napelemekkel oldották meg. A pavilon minden elemében a hasznosságra és a használhatóságra törekszik. Az épület tervezője szerint próbáltak olyan technológiákat alkalmazni, amelyekkel akár egy modern irodaház igényei is kielégíthetőek.
Dánia
A dán pavilont a BIG (Bjarke Ingels Group) tervezte. Az épület építészeti kísérlet és egyben interaktív tapasztalat a látogatók számára. A pavilon azt próbálja bemutatni, hogy melyek azok a látványosságok, amelyeket meg lehet tekinteni Dániában, de a látogatóra bízza a különlegességek kiválasztását. Az épülethez 300 kerékpár is kapcsolódik, amellyel a kínaik élvezhetik a dánok egyik kedvenc szórakozását, a bringázást. A fehér épület egy perforált acélból készült monolitikus spirál.
Ausztria
Az osztrák pavilon két építésziroda közös munkáját dicséri. A két szintes pavilon számos multimédiás alkalmazás teszi még látványosabbá, úgy hogy közben a harmóniára az épített környezet fontosságára és a természettel való együttélésre akarja felhívni a néző figyelmét. Ausztria választott témája a vidék és város kapcsolata, amelyet a pavilon kinézetében is próbál hangsúlyozni. Az osztrákok ezek mellett az épület anyagaiban próbáltak elrejteni üzeneteket, például a bejáratot 10 millió kínai porcelándarabkával burkolták le, amely a porcelán útját hivatott szimbolizálni Európába.
A Miralles Tagliabue tervezte spanyol pavilon a szakértők szerint már most óriási hatással volt a világ építészetére, ugyanis a tervekkel már egyszer bezsebelték a legújszerűbb építészeti projektnek járó díjat. Az épület a tervező szerint egyszerre ötvözi a tradicionális spanyol építészeti technikákat és a legmodernebb formákat. A különös hullámformák adják az épület körvonalát, amely semmiben sem hasonlít egy klasszikus építményre, de még egy világkiállításra készült pavilonra sem. Spanyolország bemutatkozása az egyik leglátványosabb és a legdrágább is idén, 18 millió eurót költöttek az épületre, amely összesen 8500 négyzetmétert foglal el.
A szaúdiak egy lebegő hold alakú csónakot alkottak, amely Noé bárkákájaként magasodik ki a tömegből. Az épület természetes anyagokból készült és számos élő növényt, mikroflórát tartalmaz. A lebegő kertek és a tetőn növő fák mellett a Szaúdiak a Kína és a köztük lévő kulturális kapcsolatot szeretnék bemutatni. Az arab ország pavilonját egy helyi kínai építész tervezte, az 1600 négyzetméteres pavilon belseje erős kontrasztban áll a természetes külsővel, ugyanis a világ legnagyobb 3D-s IMAX mozitermét alakították ki benne.
Németország
A német pavilon megalkotásakor egy szó lebegett a tervezők szeme előtt, az egyensúly. A világkiállításra a németek építették fel a legnagyobb alapterületű épületet a nemzeti pavilonok közül. A több mint 6 ezer négyzetméteres épületet a Schmidhuber + Kaindl cég tervezte. Az épületben 4 egymástól különálló kiállítótér kapott helyet. A látogatókat az egyes termek felett mozgó járdák, liftek és függőhidak vezetik át. A nézők a német pavilonban egy valódi urbánus térbe kerülnek, ahol egyszerre láthatnak parkot, várost, irodát, kikötőt és egy komplett erőművet. A fő cél mégis az egyensúly bemutatása, hogyan lehet ezek között a terek között harmóniát teremteni, hogyan lehet a városok, települések változatosságát sokrétűségét előnnyé tenni.
