Május 12. és 14. között kelnek életre a fagyosszentek. A néphagyomány szerint Pongrác, Szervác, Bonifác és Orbán (május 25.) napjain a hőmérséklet hidegre, sőt, időnként fagyosra is fordul.
Különböző településeken különféle népszokások kapcsolódnak ezekhez a napokhoz.A szeged környéki tanyákon például úgy tartják, a garabonciások valamikor el tudták űzni a fagyosszentek haragját ráolvasással. Perekeden tartja magát a szólás: „Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken sem látsz.”
Eleken a németajkúak trágyát égettek és félreverték a harangot, ha az idő hirtelen rosszra fordult. De mi köze a szenteknek az időjáráshoz?
Magyarországon fagyosnapok néven tartják számon Pongrác, Szervác, Bonifác napjait. Pongrác ókeresztény vértanú (†304), Szervác püspök (†384) és Bonifác (†303) szintén mártírok voltak.
Egyes források szerint a III-IV. században élt három szentéletű férfi a keresztény hitért halt mártírhalált. Mások szerint a három szent halálakor bosszút esküdött a magyar nép ellen, és ezért minden évben visszajárnak tönkretenni a termést. Ha jóságosak, akkor jó időt hoznak, amitől bő lesz a termés.
Be kén' jól rendezni Vácot,
Odazárni Bonifácot,
Szerváciust és Pongrácot...
Mert az már szörnyü és galád,
Hogy mit művel e szép család...
Megszégyenít májust, tavaszt,
Fület és lábat megfagyaszt...
Összejött egy sokadalom,
Hogy halljon egy kis térzenét
— Melyről már túl sok a dalom -
S pár perc és rebbent szerteszét...
Riporterünk is visszatért,
— Nos, tartottak künn térzenét?
— Igen — szólt kurtán, fagyosan.
— A banda játszott ám azért,
Mert hát történt egy kis hiba:
Szájhoz fagyott a trombita...
A gondos gazdák az uborkát, a babot, a paradicsomot fagyosszentek után vetik el, nehogy az érzékeny termények tönkremenjenek.
A negyedik szent
Orbán napja május 25-re esik, és szintén a fagyosszentekhez kötődik. A szőlősgazdák szerint "Ha Orbán nevet, a szőlő sír", "Savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő." Szintén ezen a napon becsülték meg a termést is. Ha szépnek igérkezett az időjárás, akkor bő lett az esztendő - tartja magát a néphiedelem.
A fagyosszenteket több művészeti ágban is feldolgozták, 1962-ben film készült Révész György rendezésében a témáról. A "mentsük meg a hazát"-típusú filmben, a tsz-elnökre megharagudott parasztok mentik meg a földet, mert jönnek az éjszakai fagyok.
Baljós tavasz! Virágtalan
fa-vázakon száraz hideg.
Bozótokban bozontosan
ólálkodó kísértetek.
Mindent bevon a dermedés
zománca. Kel félénk zene
a máz alól, a csüggedés,
virágtalanság üteme.