Zsidó vagy vagy Hitler lánya, esetleg Egy gyávát szeretsz? Érdekel A pénz szaga, belekóstolnál a Turulpörköltbe? Sátántangóznál nedves tájakon? A szépirodalmi művek egyik píár fogása maga a cím. A jó könyvnek is kell a jó cím, ezt bizonyítja a következő lista is.
Tibor Fischer: Aki hülye, ne olvassa!A magyar származású angol író novelláskötetének már a címével segít az olvasónak meghozni a „valódi” döntést: Aki hülye, ne olvassa! (Don’t Read This Book If You’re Stupid!) Nos, a szerző előző címei is provokálták az olvasót annyiban, hogy esetleg olyan elvárást ébresztett benne, ami aztán nem teljesült (A béka segge alatt, A Gógyigaleri), de ha hihetünk a szerző egy nyilatkozatának, a 2005-ben magyarra is lefordított könyv címét leginkább Esterházy Péter Pápai vizeken ne kalózkodj! felszólító módja ihlette. A novellákat elolvasó "nemhülyék" pedig meghökkentő történetekkel gazdagodhatnak, ha elmélyednek a szövegekben, miközben a hülyézés és lódítás is folytatódik a lapokon, hiszen külön történet szól arról, hogy hogyan lehet megenni egy séfet...
Csaplár Vilmos keze biztosnak tűnik, ha figyelemfelkeltő címet kell adni: Pénzt, de sokat, Kurva vagyok, Igazságos Kádár János, Hitler lánya, csak hogy sorrendben menjünk. Legutóbbi regénye, a Hitler lánya az előző sikerkötethez Igazságos Kádár Jánoshoz hasonlóan már utánnyomásban is megjelent. Nem tudni, mekkora szerepe volt ebben a cím által sugallt bizarr feltételezésnek, hogy Hitlernek volt egy lánya; de legalább ilyen bizarr a regény is, ahol Hitlernek nemcsak, hogy születik egy Jolán nevű lánya, de az anyuka történetesen a müncheni Tökfőzelék elnevezésű helyen dolgozó magyar származású zsidó cselédlány. A hiteles történelmi folyamatokat, így a magyar zsidók deportálását, vagy a tanyasi világban zajló krimiszálat is felvonultató regény számos hasonlóan meghökkentő eseménnyel, bizarr szereplővel egészül ki és hozza a cím által beígért, különleges tartalmat.
Moldova György: A pénz szaga
Moldova György nagyon bőkezű író és címeivel stilárisan sem bánik fukarul. Elhúzódó szüzesség, A pénz szaga, Tetovált kereszt, A foltozott halál, Ég a Duna: ezek mindegyike operál figyelemfelkeltés olyan eszközeivel, ahol egymást kizáró ellentétek, szokatlan jelzős szerkezetek kerülnek egymás mellé, holott a szerző általában egy témát jár körül esszék, félig fiktív, anekdotikusan könnyed történetek formájában, legyen az környezetvédelem, vagy a (nem) működő rendszer kritikája, esetleg egy riport a kamionsofőrökről, mint az általunk kiemelt Pénz szaga 1985-es kötete. Ennek megírásához a szerző saját bevallási szerint két évet töltött az országutakon, pontosabban az országutakat éjjel-nappal átszelő kamionok anyósülésein.
Tandori Dezső: Azt te csak hiszed, bébi!
Tandori Dezső nemcsak termékeny műfordítóként, esszéista, publicista író-költőként ismert, hanem mint jelenség is. Lovak és madarak iránti szerelme legalább ennyire védjegyévé vált, mint a fejéről elmaradhatatlan sapkák, úgyhogy a Hét fejlövés, Nagy gombfocikönyv, Meghalni túl késő, élni túl korán, A becsomagolt vízpart címek nem meglepőek tőle. Nat Roid álnéven számos krimit jegyez, ezek sorába tartozik az 1982-es Azt te csak hiszed, bébi! is, de hasonlóan "rejtőjenős" ebből a sorozatból a Túl jól fest holtan, ... de maradj halott!, Bízd a halálra, Meghalni és megszeretni, Holteste éltesse! és a legfrissebb, immáron 2005-ös Írd hozzá a vért! is.
Krasznahorkai irodalmi nyelve összetéveszthetetlen és befogadása nem könnyű, képszerűsége viszont olyan rendezőt ihletett meg, mint Tarr Béla. A sötét tónusokból és komoly-komor tartalmakból Krasznahorkai könyveinek címe is ízelítőt nyújt, melyek amellett, hogy más irodalmi művekre való utalásokat is tartalmaznak, nemcsak a szépirodalom kedvelőinek csinálhatnak kedvet ahhoz, hogy a levegyék őket a polcról. A Kárhozat, Az urgai fogoly, Háború és háború, Az ellenállás melankóliája sorból talán az 1989-es kiadású Sátántangó ébreszthet más asszociációkat a gyanútlan vásárlóban: sem könnyed tangó, sem a hagyományos értelemben vett ezotéria nem fogja várni a valamivel a rendszerváltás előtt játszódó történetben, ahol egy tanyán élő telepes közösség széthullásán keresztül az emberi álmok, vágyak széthullása a fő mondanivaló, az egyes szereplők szintjén számos elvarratlan szállal.
A lengyel író Turulpörkölt című könyvével nem akart ugyan véget vetni a híres-hírhedt, de szinte már magunk sem tudjuk, mire visszavezethető lengyel-magyar barátságnak, de még Esterházy Péter szerint is igen provokatívra sikerült ez a cím. Ez a szarkasztikus felhang mit sem csorbult a választások két fordulója óta, de ha belelapozunk az alternatív kulturális guide-ba, biztosan elmosolyodunk a címre rímelő alcímekre, melyek mindegyike egy-egy magyar személyiség nevét párosítja konyhai remekeinkkel, miközben az író megosztja velünk itteni tartózkodása alatt szerzett tapasztalatait, olykor görbe tükröt tartva nekünk és például híres melankóliánknak. Remélhetőleg értékeljük, hogy szerinte humorérzékünk is van elég a könyv fellapozásához.
Még a könyv kiadója is megpróbálja fülszövegével hangsúlyozni a vékonyka könyv provokatív voltát, viszont a szerző egyáltalán nem kezd egyoldalú zsidózásba, és nem is a zsidók vallása, történelme, identitása lesz a fő téma, hanem az elbeszélő én gyerekkora. Ez a gyerekkor egy olyan rendszerbe esik, ahol az egyén identitása háttérbe szorul, a megkülönböztetés pedig minden ellen szól, ami nem „egyen”, hanem egyén, vagyis ha valaki zsidó, roma, féllábú, szemüveges, kövér vagy csak éppen kisgyerek. Mindeközben a könyv nagyon jól rávilágít arra a társadalmi jelenségre, hogy nem szűnt meg a címkézés ma sem.
Kőrösi Zoltán: Milyen egy női mell?
Mielőtt a hímnemű olvasók azt gondolnák, végre itt egy pikáns könyv a női mellekről, illetve a potenciális női olvasók egészségügyi tanácsokra számítanának, meg kell jegyezni, a könyvnek van egy költői alcíme is, a Hazánk Szíve. Inkább az alcím patetikus és szimbolikus ígéretét váltja be a mű, amely családregényként és történelmi, szerelmi regényként egyaránt olvasható. Nem csak a szerelemről, testiségről és érzékiségről szól a történet, hanem a generációkon keresztül továbbadott karperecet a folytonosság jelképeként használva a világháborúkat és '56-ot is megélő család nőtagjainak sorsáról, a visszatérő motívumoknak köszönhetően pedig az idők megélésének lehetőségeiről is: hiszen a megélés pillanatában egész másképp érzékeljük az állandóan múló, tovafolyó idő átélt hosszát és fontosságát.
Vlagyimir Tucskov: Az orosz szex védelmezője
Tucskov éppenhogy nem védi az oroszokat fiktív, ámde a mai újorosz valóságot leíró elbeszéléskötetével. A rendszerváltás után meggazdagodott réteg viselt dolgaira akarja irányítani az olvasó figyelmét az elit és a szórakoztató irodalom határán elhelyezhető groteszkjeiben, aki viszont kevesebb erotikus tartalmat, mint egyéb különcségeket olvashat ki a 2005-ös könyvből, miközben az orosz irodalmi hagyományból is ismert arisztokrata virtusban gyökeredző hóbortokról értesül a groteszk történetekben.
A szerzőnő nagysikerű A másik Boleyn lány után a rajongók is némileg csalódtak az azt követő két kötet összecsapott sztorijaiban, viszont egybehangzó állításuk szerint A szűz királynő szeretője újra izgalmas lektűrt ígér a szerelmi háromszögek szerelmeseinek. Ráadásul a pikáns címnek megfelelően az érzelmekre kerül a hangsúly most is a Erzsébet korabeli történelmi kulisszák között, méghozzá egy a házasságát féltő női főszereplő, Amy Dudley szemszögéből.
Charlotte Roche: Nedves tájak
Roche német szerzőnő könyve rögtön megjelenése pillanatában megosztotta a közönséget, két okból is. Egy részük csalódottan tette le, mivel nem a címben beígért erotikus tartalmat kapta a lapokon, más részüknél viszont épp a végbélműtéten átesett, furcsa higiéniai szokásokkal rendelkező kamaszlány-elbeszélő szabadszájú vulgaritása ütötte ki a biztosítékot. Ha előbbi, ha utóbbi is volt a kifogás a könyv ellen, a botrány nem tett neki rosszat: rengeteg példány kelt el belőle és számos nyelvre lefordították.
Visky András: Gyáva embert szeretsz?
Számos irodalmár áldozott hosszabb bekezdéseket Visky András vékony verseskötete címének, amely a fenti lista első címéhez hasonlóan szintén él a kérdésfeltevés lehetőségével, miközben két olyan kulcsszót is felvonultat, amiről nehéz érvényeset, újat mondani – emelik ki egyhangúlag a szakemberek. Ha nem lenne a bibliai utalásrendszert felnyitó könyvek alcím, és nem strófákba szedett verseket rejtene a kötet, talán nem is jönne rá rögtön a gyanútlan olvasó, hogy nem egy szerelmes történet vagy egy a személyes hangnemmel gyakran élő bulvárpszichológiai kiskönyvet tart a kezében. Ettől függetlenül még lehet, hogy lelkének jót tesznek a létezésünk mibenlétét feszegető sorok.
