A György-kori Londonról a gyönyörű széles sétányok, a korzózó hölgyek és urak, a finom ízléssel megépített paloták jutnak legtöbbünk eszébe, pedig a XVIII. századi birodalmi főváros erőszakos, piszkos és túlzsúfolt volt lakóinak többsége számára.
A György-kori "gyönyörök kertjének" újrateremtése a Londoni Múzeumban az egyik legnagyobb szenzációvá vált a modernkori fővárosban. A frissen megnyílt attrakcióhoz öt galéria összefogására, 20 millió fontra (6,5 milliárd forint) és több mint háromévnyi munkára volt szükség.
Így vált bemutathatóvá London története az 1666-os nagy tűzvésztől - amely a város mintegy négyötödét elpusztította - napjainkig.
A kiállításon nagyjából 7000 műtárgy látható, amelyet több mint kétmillióból válogattak a szervezők, hogy bemutathassák a város sebes fejlődését.
Kereskedelem, bűnözés, szegénység, népességnövekedés, divat és a háborúk gyötrelme látható a számos interaktív elemmel gazdagított tárlaton. A kertek bemutatóján a látogatók elsötétített teremben sétálnak élő fák között, amelyek lombkoronáján át a csillagos ég tűnik át. Korhű ruhákba öltöztetett, parókás, kalapos, maszkos babák tűnnek fel a halvány csillagfényben.
Filmek elevenítik fel az életet a kertekben, ahol számos társadalmi osztály keveredett, fogyasztott frissítőket élvezte az utcai akrobaták és szemfényvesztők műsorát. Itt az esték nem ritkán tűzijátékkal zárultak.
Alex Werner, a kiállítás kurátora elmondta, hogy az efféle kertek népszerűsége vezetett oda, hogy londoni mintára számos más európai és észak-amerikai város is hasonlóakat létesített. Gyakran hívták őket Vauxhallnak a brit főváros egyik leghíresebb parkja után.
"A kertekben az urak és a hölgyek együtt korzóztak a kereskedőkkel, boltosokkal és prostituáltakkal" - tette hozzá.
Dan Cruickshank brit történész szerint csak ez utóbbiakból legalább 62 ezer végezte munkáját Londonban, vagyis a főváros minden ötödik nőnemű lakosa közéjük tartozott, és többen voltak, mint a korabéli Európában bárhol.
