Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Csodát tettek az Egri Szimfonikusuk

Csodát tettek az Egri Szimfonikusuk

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2010. 06. 11.
Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
2025-07-03 18:13:45

A magyar népzene különleges hangzása, a cimbalom egyedisége és a Cimbaliband szenvedélye ragadta magával a

A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

további bejegyzések a szerzőtől »

Nem mindennapi feladatra vállalkozott Szabó Sipos Máté és vezényletével az Egri Szimfonikus Zenekar, közös produkciót adtak elő értelmileg sérült gyermekekkel.

A karnagy hónapok óta készült a gyerekekkel – erről és az alkotás folyamatáról mesélt a koncert után.

Hogy került kapcsolatba az alapítvánnyal?
Kezdetben arra kértek fel, hogy tartsak zenei foglalkozásokat a gyerekekkel, illetve csináljunk egy koncertet, amiben az Egri Szimfonikus Zenekar szolgáltatja a kíséretet a gyerekek különböző produkciójához. Azonban ahogy megismerkedtem velük, azonnal az kezdett el érdekelni, hogy mi az, amit csak ők tudnak?

Hogy tudnánk közösen létrehozni valamit, amiben felszabadultan jelen lehetnek, egyéniségükkel, egyediségükkel? Ezért olyan foglalkozásokra, zenei együttlétekre gondoltam, amikben egyéni képességeik gyorsan zenei élménnyé realizálhatóak. Egy számukra írt speciális mű megalkotása volt tehát a cél, mely a foglalkozások alatt folyamatosan érlelődött és általuk is változott.
A „Bújj, bújj zöldág” kezdetű gyerekdal lett a témája ennek az új műnek, mely „Az aranykapu” címet kapta.

Az Egri Szimfonikus Zenekarral közösen előadott darab egy teljesen egyedi hangzásvilággal szólalt meg. Hogy kezdtek neki?
A közös játékok, improvizatív feladatok során térképeztem fel, hogy a gyerekek közül kit mibe lehet bevonni, mi az a hangszer, amivel ügyesebben tud bánni, mi felel meg a képességeinek. Így mindenki részese lehetett a közös zenélésnek, képességeinek megfelelően.

Hogy jutottak végül a kész műig?
A végső változatba belekomponáltam mindazokat az elemeket, amiket a zenei foglalkozásokon előtte gyakoroltunk. Voltak improvizatív részek és szigorú rendben előadott szakaszok is. A gyerekeket szabadabban, a zenekart kötöttebben kezeltem. A mű nagy része különböző hangszercsoportokkal létrehozott hangfoltokból, hangzó terekből áll, melyet hangutánzó hangszereken, ütőhangszereken, hangolt harangokon, vagy akár a saját testükkel és beszédükkel hoztak létre a gyerekek és a zenekar is.

A természetzene madárhangjain, a kezeikkel létrehozott esőimitáción keresztül a félelmetes szavalókóruson át az akusztikus hangsorba hangolt varázslatos harangzenéig sok minden érdekes hanghatás és hangszer megszólal a műben. Többek között egy számukra készített amadinda is, amin két igen tehetséges lány játszott. A mű záró szakasza egy örömteli táncmuzsika, melyben a mottó dallam is megszólal a gyerekek segítségével.

Talán a legnehezebb ritmikai feladat ez volt számukra, hiszen egy aszimmetrikus ritmusú zenébe kellett belejátszaniuk az ismert dallam szakaszait. A mű folyamatosan alakult bennem, bennünk, ami a végkifejletet nagyon izgalmassá tette. Úgy is mondhatnám, hogy egész az előadásig a mű talán csak bennem állt össze olyan egységgé, ami az előadáson hál’ istennek megszületett.

Mivel a gyerekek a zenekarral csak keveset tudtak előtte találkozni, jó volt észrevenni milyen érzékenyen reagáltak a felnőtt muzsikusok a köztük mozgó, vagy akár őket megszólaltató gyerekek minden rezdülésére. Ezért is gondoltam, hogy a darab elején a különböző vonós csoportokat egy-egy gyermek szólaltassa meg egy-egy húr megpendítésével. Jelképesen tehát a zenekart is először ők szólaltatták meg.

Mit szeretett volna kifejezni az előadással?
Szerettem volna, ha a mű nem csupán zene, hanem egy szimbolikus út is lenne, amelyen a gyerekek végigjárnak. A paradicsomi, vagy ideális létezés természetzenéjén keresztül az átélt traumák végső pontig fokozódó kríziszenéjén keresztül eljuthatnak az „aranykapuig”, amin ha kétségbeesetten zörgetnek, talán kinyílik és átvezeti őket egy befogadó, szeretetteljes közösségibb világba, ahol a harangok éteri zenéjéhez csatlakozva, feloldódhatnak egy örömteli táncban.

Fel akartam hívni a figyelmet rájuk, tehetségükre, az életükre, ami el van rejtve hihetetlen munkával őket segítő tanáraik szívében és iskolájuk falai közt . Meg akartam mutatni, hogy ezek a gyerekek, akik érzelmileg sokkal nyíltabbak és érzékenyebbek, mint talán „egészségesebb” társaik, minden nehézségük ellenére sugárzó szeretetet és megindító élményeket tudnak adni. Ha ugyanezt a szeretetet és őszinteséget sugárzod rájuk vissza, minden működik. Ebben a műben mindenki részt kapott, mindenki önmaga lehetett úgy, hogy közben együttműködött mindenkivel. Csodálatos dolog ezért a zene, senkit nem rekeszt ki, mindenkit elfogad aki belemerítkezik.

Kinyílt az Aranykapu?
Azt hiszem nem csak a színpadon, hanem ahogy láttam, a zsúfolásig megtelt színház nézőterén is. És a gyerekek nyitották ki, hogy mindenkinek kinyílhasson. De sok idő kell ahhoz, hogy szabadon átjárható legyen. Mert tényleg nagyon sokan eljöttek, és a legtöbb szülőnek óriási büszkeség volt látni a gyermeke produkcióját. De sajnos olyan gyerek is volt, akire nem voltak kíváncsiak a szülei. Most sem. Nem könnyű kérdés ez.

A zeneterápiák célja, hogy lehetőséget adjon a gyerekeknek érzelmeik kifejezésére, hiszen sokuknak semmi más eszköze nincs erre. Az együtt töltött idő alatt mennyit tapasztalt meg ebből?
Az ő érzelmeik hihetetlenül őszinték. Ha örülnek, megölelnek. Ha untatod őket, pillanatok alatt otthagynak, ha nem adsz nekik feladatot, szomorúak.
Megdöbbentő volt látni, hogy egy-egy hanghatás alatt mennyire le tudnak nyugodni. De igaz az ellenkezője is. Az intenzív ritmusokba is teljesen bele tudják magukat lovallni.

De mondok egy másik példát is. Volt egy nagyon zárkózott kisfiú, aki sokat elvonult, hátat fordított a történéseknek. Attól féltem, hogy nem szeretne részt venni. Aztán feladatot kapott és a végén ő volt a legboldogabb. A háttérbe húzódó kisfiú a végén már a színpadon legelöl állt…

Lesz folytatás?
Nagyon bízom benne. Mert ezek gyerekek megérdemlik. Minden gyerek megérdemelné.

Forrás:
Új Európa Alapítvány, Gyermekgyógyító program

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Zene Heves megye Gyermek Komolyzene

Ajánlott bejegyzések:

  • Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció
  • Concerto Mesteriskola Albrecht Mayer oboaművésszel Concerto Mesteriskola Albrecht Mayer oboaművésszel
  • Csodaváró betlehemes Csodaváró betlehemes
  • Újra Veszprém lesz az operett fővárosa Újra Veszprém lesz az operett fővárosa
  • Új évad, régi lendület Új évad, régi lendület

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr527878816

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard