A 2008-ban bezárt szerencsi cukorgyár volt szakszervezeti elnöke az UNESCO-nál tett panaszt beadványában.
Runda a Független hírügynökségnek elmondta, hogy nem a borászok elárulása volt a cél, hanem az, hogy felhívja a figyelmet a terület megóvandó értékeire. Az Ügynökség információi szerint pedig nem csak Runda, hanem egy szerencsi civil szervezet is hasonló tartalmú levelet küldött az UNESCO párizsi központjába.
Takács Tamás, a Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Egyesült ügyvezetője a levélre reagálva elmondta, hogy amikor a tokaji borvidék 2002-ben felkerült a listára, már a mostani művelési módokat használták a termelők. Hozzátette, hogy a borászok arra törekednek, hogy a tokaji bor ismét a világ élvonalába kerüljön.
Az ügyben az az érdekes, hogy azok, akik a mostani panaszlevelet írták, a borászokkal ellentétben támogatják a szerencsi szalmatüzelésű erőmű megépítésének tervét. A hőerőmű terve 2007-ben látott napvilágot, a borászok azóta több helyen, még az UNESCO-nál is kifogásolták az eredetileg 50 megawattosra tervezett erőművet.
Ez követően a beruházó, vagyis a Hujber Ottó vállalkozó nevével fémjelzett BHD Hőerőmű Zrt. - állításuk szerint - módosította a terveket és egyelőre egy 25 megawattos erőmű megépítését jelentette be. A beruházás közel negyvenmilliárdos költségének nagy részét a befektető a Magyar Fejlesztési Bank hiteléből kívánja fedezni.